Becsült érték meghatározása több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetén


Milyen módszert kell alkalmaznia a több szervezeti egységből álló ajánlatkérőnek a becsült érték meghatározása során? Kötve van-e a Kbt.-hez?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2021. december 15-én (261. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4820

[…] megfelelő alaposságú előkészítésével kapcsolatban, ideértve a közbeszerzés tárgyának és becsült értékének pontos meghatározását is. Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy milyen módszereket alkalmazhat az ajánlatkérő annak érdekében, hogy maradéktalanul meg tudjon felelni a szigorú jogalkotói elvárásnak. Elő­ször is az ajánlatkérő köteles a becsült érték meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni, és annak eredményét a transzparencia követelményének megfelelően dokumentálni. A becsült érték megállapítása során az ajánlatkérő objektív alapú módszereket alkalmazhat. A Kbt. több olyan vizsgálati metódust is nevesít, amelyek – helyesen alkalmazva – megfelelnek a tárgyilagosság és egzaktság követelményének. Ilyen például a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlat bekérése akár előzetes piaci konzultáció keretében. További lehetőség a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás. Az ajánlatkérő természetesen igazságügyi szakértőt is igénye vehet, támaszkodhat a szakmai kamarák által ajánlott díjszabásokra, továbbá elemezheti ebből a szempontból a saját korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseit is. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az ajánlatkérőnek nem feltétlenül kell a Kbt. által felkínált eszköztárból választania. A törvény ugyanis a becsült érték meghatározása körében alkalmazható objektív alapú módszereket nem taxatíve, hanem példálózó jelleggel sorolja fel, és csupán a metódus objektivitását fogalmazza meg általános érvényű elvárásként. Természetesen többletfelelősséget […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.