Válasz megtagadása elkésett, kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérelem esetén


Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2022. április 13-án (265. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4881

[…] kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmeket az ajánlatkérőnek nem kell megválaszolnia, de természetesen saját belátása szerint dönthet úgy is, hogy ennek ellenére teljesíti a határidőn túl előterjesztett igényt. A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem benyújtásának nincs jogvesztő határideje, az ajánlattevő legfeljebb azt kockáztatja, hogy elkésettség esetén az ajánlatkérő nem lesz köteles válaszolni.A kérdésben vázolt tényállás szerint az ajánlattevő a megfelelő ajánlattétel szempontjából releváns adat vonatkozásában kért kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőtől, aki azt az elkésettség miatt nem válaszolta meg. Az ismertetett tételes jogszabályi rendelkezések az ajánlatkérőnek ezt az eljárását kétségkívül legitimálják, ugyanakkor érdemes a közbeszerzési alapelvekre és a szabályozás mögött meghúzódó jogalkotói megfontolásra is kitekinteni. A kiegészítő tájékoztatás célja a megfelelő ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának biztosítása, így a gazdasági szereplők a közbeszerzési dokumentumokban megjelenő ajánlatkérői előírásokkal kapcsolatosan írásban tájékoztatást kérhetnek. A gazdasági szereplők pedig azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmükben rámutatnak a nem egyértelmű előírásokra, esetlegesen az ellentmondásokra és a hiányzó információkra, lehetőséget adnak az ajánlatkérőnek arra, hogy szükség esetén módosítsa a dokumentumokat, illetve válaszával segítse a gazdasági szereplőket a megfelelő ajánlat, illetve részvételi jelentkezés benyújtásában. A kiegészítő tájékoztatás tehát a bizonytalanságok eloszlatásának hatékony eszköze, olyan lehetőség, amely kétségkívül alkalmas arra, hogy a közbeszerzési dokumentumokban szereplő és az ajánlattételt nehezítő esetleges pontatlanságokat vagy kétértelműségeket kiküszöbölje. Bonyolult műszaki tartalom esetén óhatatlan, hogy az ajánlattevőkben jogos kérdések merüljenek fel, amelyek megválaszolása elengedhetetlen ahhoz, hogy valóban a közbeszerzési eljárás célját szolgáló ajánlatok érkezhessenek be.A Kbt.-ben rögzített alapelvek többféle funkciót töltenek be. Először is biztosítják a szabályozás elvi keretét, a tételes jogi normák tulajdonképpen ezen alapelvek kisugárzásai. Emellett az alapelveknek hézagkitöltő szerepük is van, ami azt jelenti, hogy olyan esetekben, amelyekre nézve a jogalkotó nem fogalmazott meg tételes jogi normát, zsinórmértékül szolgálnak. Végül a törvényi szabályokkal összefüggésben törvényértelmező funkcióval bírnak, és ebbéli minőségükben főként a nem egyértelmű megítélésű határesetek megoldását segítik elő. A kérdésben vázolt tényállás ilyennek tekinthető. Az ajánlatkérő valamiféle "formállogika" mentén úgy döntött, nem válaszolja meg az elkésetten benyújtott kiegészítő tájékoztatás iránti […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.