Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából


Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2022. május 11-én (266. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4914

[…] esetekben, amikor egy bizonyos szervezetről kell eldönteni, hogy a Kbt. hatálya alá tartozik-e, avagy sem, mindig azokból a tevékenységekből kell kiindulni, amelyekre a szervezetet létrehozták, és amelyeket a szervezet a saját nyilatkozata (például létesítő okirata) szerint is ellát. A következetes döntőbizottsági gyakorlat szerint ipari vagy kereskedelmi jelleg esetén a tevékenység közérdekűsége, illetőleg az ajánlatkérői minőség az egyéb feltételek fennállása mellett sem állapítható meg. Ugyanakkor az ipari vagy kereskedelmi jelleg fogalmára nézve sem a Kbt. értelmező rendelkezései, sem pedig az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve nem nyújtanak eligazítást, vagy­is a kérdésben nincs kifejezett normatív iránymutatás. Ebben a körben kizárólag az Európai Unió Bíróságának eseti döntéseire támaszkodhatunk. Ezek tükrében megállapítható, hogy a tevékenység ipari vagy kereskedelmi jellegére vonatkozó utalás olyan gazdasági tevékenységet feltételez, amelynek eredményeként profitszerzés céljából piacképes termék előállítása történik, illetőleg olyan tevékenységre utal, amely termékek vagy szolgáltatások kereskedelmi forgalomban, versenyfeltételek mellett történő értékesítési célja által jellemezhető. Az Európai Bíróság joggyakorlata alapján az ipari, kereskedelmi jelleg a közjogi intézmények közérdekű célok megvalósítására vonatkozó rendeltetése tükrében, a konkrét eset valamennyi ténybeli és jogi körülménye alapján ítélhető meg. Vizsgálandó többek között az a gazdasági környezet, amelyben a szervezet közérdekű tevékenységét kifejti, valamint olyan további tényezőket is figyelembe kell venni, mint a versenyfeltételek megléte, a profit­orientált vagy nonprofit jelleg, az üzleti kockázatok viselésének feltételrendszere stb. Mindezek körültekintő mérlegelése útján állapítható csak meg a tevékenység ipari vagy kereskedelmi jellege. Az Európai Bíróság egyik eseti döntésében rámutatott, hogy a fejlett verseny megléte arra utaló körülmény lehet, hogy nem áll fenn olyan közérdekű cél, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű. Ugyanakkor a bíróság arra is rámutatott, hogy a versenyhelyzet megléte önmagában nem alapozza meg az ipari vagy kereskedelmi jelleg fennállását. A felsorolt tényezőket tehát a maguk összességében szükséges mérlegelni a felelősségteljes döntés érdekében. Ugyancsak az Európai Bíróság mutatott rá C-526/11. szám eseti döntésében, hogy a 2004/18/EK irányelv értelmezésében valamely jogalany akkor minősül közjogi intézménynek, vagyis […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.