Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálása alatt
Kérdés
Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok alkalmazása körében, ha az írásbeli összegzésben az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja, jóllehet, az ajánlattevő ezt megelőzően a halasztó hatály elérésére irányuló azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő a Gazdasági Versenyhivatal határozatával szemben, és e kérelemnek a bíróság csak később, az írásbeli összegzés ajánlatkérő általi elkészítése után ad helyt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2022. június 15-én (267. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4924
[…] a bíróság kikristályosodott szempontrendszer alapján ítéli meg. A kérdés szerinti esetben az írásbeli összegzés ajánlatkérő általi elkészítésekor nem állt még rendelkezésre bírói döntés az ajánlattevő korábbi időpontban előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelme tárgyában. Az ajánlattevővel szemben tehát az írásbeli összegzés elkészítésekor látszólag fennállt a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok, és az ajánlatkérő döntése akár helyesnek is tűnhet, hiszen a vonatkozó jogszabályok szerint önmagában a közigazgatási per megindításának nincs halasztó hatálya a GVH határozatára nézve. Alaposabb elemzést követően ugyanakkor beláthatjuk, hogy korántsem ez a helyzet. Azzal, hogy az ajánlattevő a keresetlevél benyújtása után, de még az ajánlatkérői döntés meghozatala előtt a halasztó hatály elrendelésére irányuló azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő a GVH határozatával szemben, egyfajta függő jogi helyzet keletkezett, amely akkor nyert végleges rendezést, amikor a bíróság döntést hozott az azonnali jogvédelem iránti kérelemről. A kérdés innentől az, hogy amennyiben a bíróság a kérelemnek helyt ad, úgy ez visszahat-e az ajánlatkérőnek az írásbeli összegzés keretében meghozott döntésére, avagy a pillanatnyi helyzetből kell kiindulni, és az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok fennállása miatt érvénytelenné kell nyilvánítani.Elöljáróban rögzítendő, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban Kp.) 50. § (2) bekezdés a) pontja és 52. §-a szerinti, halasztó hatályt eredményező azonnali jogvédelem elrendelése esetén a jogszabály a keresetlevél benyújtásához fűzi a halasztó hatály joghatását, mivel a keresetlevél benyújtásának a Kp. 39. § (6) bekezdése értelmében önmagában ilyen joghatása nincs. E szabályozás összefüggésben áll azzal is, hogy a felperesnek az azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésére elsőként a keresetlevélben van lehetősége, a törvény azonban ilyen kérelem benyújtását később is, az eljárás bármely szakaszában lehetővé teszi. Ugyanakkor nem tisztázza a jogszabály, hogy az ilyen később előterjesztett és kedvezően elbírált kérelem nyomán mikortól áll be a halasztó hatály joghatása.A következetes bírói gyakorlat szerint az azonnali jogvédelem keretében elrendelt halasztó hatály, ha a kérelmet az eljárás későbbi szakaszában terjesztették elő, a kérelem benyújtásának időpontjától vált […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2022. június 15-én (267. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4924
[…] a bíróság kikristályosodott szempontrendszer alapján ítéli meg. A kérdés szerinti esetben az írásbeli összegzés ajánlatkérő általi elkészítésekor nem állt még rendelkezésre bírói döntés az ajánlattevő korábbi időpontban előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelme tárgyában. Az ajánlattevővel szemben tehát az írásbeli összegzés elkészítésekor látszólag fennállt a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok, és az ajánlatkérő döntése akár helyesnek is tűnhet, hiszen a vonatkozó jogszabályok szerint önmagában a közigazgatási per megindításának nincs halasztó hatálya a GVH határozatára nézve. Alaposabb elemzést követően ugyanakkor beláthatjuk, hogy korántsem ez a helyzet. Azzal, hogy az ajánlattevő a keresetlevél benyújtása után, de még az ajánlatkérői döntés meghozatala előtt a halasztó hatály elrendelésére irányuló azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő a GVH határozatával szemben, egyfajta függő jogi helyzet keletkezett, amely akkor nyert végleges rendezést, amikor a bíróság döntést hozott az azonnali jogvédelem iránti kérelemről. A kérdés innentől az, hogy amennyiben a bíróság a kérelemnek helyt ad, úgy ez visszahat-e az ajánlatkérőnek az írásbeli összegzés keretében meghozott döntésére, avagy a pillanatnyi helyzetből kell kiindulni, és az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok fennállása miatt érvénytelenné kell nyilvánítani.Elöljáróban rögzítendő, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban Kp.) 50. § (2) bekezdés a) pontja és 52. §-a szerinti, halasztó hatályt eredményező azonnali jogvédelem elrendelése esetén a jogszabály a keresetlevél benyújtásához fűzi a halasztó hatály joghatását, mivel a keresetlevél benyújtásának a Kp. 39. § (6) bekezdése értelmében önmagában ilyen joghatása nincs. E szabályozás összefüggésben áll azzal is, hogy a felperesnek az azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésére elsőként a keresetlevélben van lehetősége, a törvény azonban ilyen kérelem benyújtását később is, az eljárás bármely szakaszában lehetővé teszi. Ugyanakkor nem tisztázza a jogszabály, hogy az ilyen később előterjesztett és kedvezően elbírált kérelem nyomán mikortól áll be a halasztó hatály joghatása.A következetes bírói gyakorlat szerint az azonnali jogvédelem keretében elrendelt halasztó hatály, ha a kérelmet az eljárás későbbi szakaszában terjesztették elő, a kérelem benyújtásának időpontjától vált […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
