Kimentés szerződés megkötése alól
Kérdés
A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. február 8-án (275. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5052
[…] kimentéssel kapcsolatos információk közlésére nem utal, de valójában a főszabály lehatárolja a közbeszerzési eljárási cselekményeket, és a szerződéskötés időszakában történő kimentés körülményeiben beállt lényeges változások részleteinek közlésével már nem képezik a közbeszerzési eljárás részét, hanem a szerződéskötés folyamatához kapcsolódnak. Ez pedig egyértelműen nem az EKR-ben bonyolódik le, bár elvi értelemben az egyéb kommunikáció keretében az ajánlattevő felhívhatja az ajánlatkérő figyelmét a nehézségekre, melyekkel szembesül a piaci árváltozások miatt, hogy időben tájékoztassa az esetleges szerződéskötésre képtelenségéről még az értékelés szakaszában, illetve azt követően. De ennek EKR-ben történő kommunikációjára nincs kötelezettsége az ajánlattevőnek.Hazánkban volt ehhez köthető jogeset (D. 473/2022.), ahol a Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy a kérelmezett esetében a Kbt. 131. § (9) bekezdésében meghatározott mentesülési körülmények nem álltak fenn.A kérelmezett ugyan "észrevételében előadta, hogy több okból maradt el a szerződés megkötése: 1. a minimálbér változása, 2. az építőipari alapanyagárak emelkedése, 3. az infláció, 4. a jegybanki alapkamat jelentős mértékű növekedése, 5. az üzemanyag áremelkedése, 6. a politikai kockázat miatt. A kérelmezett hivatkozott arra is, hogy a bekért alvállalkozói és anyagbeszállítói árajánlatok, valamint az erre épülő összegzés, költségtükör alapján a szerződést csak veszteségesen lehetett volna vállalni.A Döntőbizottság értékelte, hogy a kérelmezett az ajánlatkérővel a Kbt. 131. § (9) bekezdésében szabályozott mentesülési körülményeket az ajánlattételi kötöttségének időtartama alatt nem közölte, tehát csak az eljárás eredményének közzétételét követően jutott arra a következtetésre, hogy nem képes a szerződést megkötni az eredeti ár alkalmazásával, és a kérelmezett az ajánlati kötöttségének lejártát követően hivatkozott a többletforrás szükségességére.A Döntőbizottság a döntésében figyelembe vette, hogy az ajánlatkérő a felhívás VI.3) 11) pontjában kifejezetten előírta, hogy "mindennemű, az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti kommunikáció kizárólag az EKR rendszerben bonyolítható", […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. február 8-án (275. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5052
[…] kimentéssel kapcsolatos információk közlésére nem utal, de valójában a főszabály lehatárolja a közbeszerzési eljárási cselekményeket, és a szerződéskötés időszakában történő kimentés körülményeiben beállt lényeges változások részleteinek közlésével már nem képezik a közbeszerzési eljárás részét, hanem a szerződéskötés folyamatához kapcsolódnak. Ez pedig egyértelműen nem az EKR-ben bonyolódik le, bár elvi értelemben az egyéb kommunikáció keretében az ajánlattevő felhívhatja az ajánlatkérő figyelmét a nehézségekre, melyekkel szembesül a piaci árváltozások miatt, hogy időben tájékoztassa az esetleges szerződéskötésre képtelenségéről még az értékelés szakaszában, illetve azt követően. De ennek EKR-ben történő kommunikációjára nincs kötelezettsége az ajánlattevőnek.Hazánkban volt ehhez köthető jogeset (D. 473/2022.), ahol a Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy a kérelmezett esetében a Kbt. 131. § (9) bekezdésében meghatározott mentesülési körülmények nem álltak fenn.A kérelmezett ugyan "észrevételében előadta, hogy több okból maradt el a szerződés megkötése: 1. a minimálbér változása, 2. az építőipari alapanyagárak emelkedése, 3. az infláció, 4. a jegybanki alapkamat jelentős mértékű növekedése, 5. az üzemanyag áremelkedése, 6. a politikai kockázat miatt. A kérelmezett hivatkozott arra is, hogy a bekért alvállalkozói és anyagbeszállítói árajánlatok, valamint az erre épülő összegzés, költségtükör alapján a szerződést csak veszteségesen lehetett volna vállalni.A Döntőbizottság értékelte, hogy a kérelmezett az ajánlatkérővel a Kbt. 131. § (9) bekezdésében szabályozott mentesülési körülményeket az ajánlattételi kötöttségének időtartama alatt nem közölte, tehát csak az eljárás eredményének közzétételét követően jutott arra a következtetésre, hogy nem képes a szerződést megkötni az eredeti ár alkalmazásával, és a kérelmezett az ajánlati kötöttségének lejártát követően hivatkozott a többletforrás szükségességére.A Döntőbizottság a döntésében figyelembe vette, hogy az ajánlatkérő a felhívás VI.3) 11) pontjában kifejezetten előírta, hogy "mindennemű, az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti kommunikáció kizárólag az EKR rendszerben bonyolítható", […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
