Árbevétel meghatározása in-house szerződéseknél

Kérdés: Az in-house vizsgálata kapcsán a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pont szerint a kontrollált jogi személy éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérőtől kell, hogy származzon. A kérdés az, hogy tárgyévi vagy előző évi lezárt árbevételre vonatkozik a meghatározás, mivel a jogi személy csak most alakul, amely ajánlatkérővé is fog válni, méghozzá közjogi szervezetté?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdés c) pontjában valóban az árbevétel előírását részletezi, azonban b) pontjában arra a számviteli jogszabályok szerinti beszámolóra utal, mely a mérleg is lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Vállalkozások minősítése

Kérdés: Mit jelent az, hogy a vállalkozás minősítéséről nyilatkozni kell?
Részlet a válaszából: […] ...kategóriába.Kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek– összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és– éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónakmegfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónakmegfelelő forintösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
Részlet a válaszából: […] ...körű irányítási és ellenőrzési jogokkalrendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő évesnettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes)ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.