4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Keretösszeg növelése keretmegállapodásban
Kérdés: Növelhető-e a keretmegállapodás keretösszege? Van-e ennek korlátja, illetve a Kbt. 104. §-ának (8) bekezdése nem akadályozza ezt?
2. cikk / 4 Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban
Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
3. cikk / 4 Keretmegállapodásban meghatározott feltételek módosítása
Kérdés: Mit értünk a keretmegállapodásban meghatározott feltételek lényeges módosítása alatt?
4. cikk / 4 Szerződéskötés időszakos elmaradása keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Az ajánlati felhívásban a szerződés időtartama az alábbiak szerint került meghatározásra: Kezdés: 2009. 07. 01. Befejezés: 2010. 12. 31. A szerződés tárgya: az önkormányzat tulajdonában lévő főként oktatási intézmények felújítási munkái, melynek zömét a nyári intézmények leállása alatt (július-augusztus) szükséges elvégezni. 2009. július-augusztus hónapban viszont egyetlenegy felújítási munkára sem történt a keretmegállapodás alapján szerződéskötés, ugyanakkor az önkormányzat felelős vezetői az írott sajtóban nyilatkoztak, hogy több mint 100 millió forintot fordítottak a nyár folyamán az intézmények felújítására. Kérdés: Mi az értelme így a keretmegállapodásnak, és megteheti-e ezt a kiíró önkormányzat?