Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Eltérő értékhatárok figyelembevétele egy ajánlatkérő beszerzéseinél, tevékenysége függvényében

Kérdés: Előfordulhat-e, hogy ugyanazon szervezetnek más-más jellegű tevékenységeihez kapcsolódó beszerzései esetében más-más értékhatárokat kell figyelembe vennie?
Konkrétan: egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő cég sokrétű tevékenységet folytat. Például: a cég üzemelteti a helyi strandfürdőt, de feladatai közé tartozik a település autóbusz-közlekedésének üzemeltetése is. Az első esetben a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárokat kell figyelembe vennie, a második esetben viszont – tekintettel arra, hogy a 2012. évi XLI. törvény 23. §-ának (1) bekezdése alapján ez utóbbit csak közszolgáltatási szerződés keretében lehet folytatni – a közszolgáltatókra vonatkozó értékhatárokat?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a (4) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtását rendeli meg – azaz szolgáltatást rendel meg, amely árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan beszerzés, melynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet előtt tett, illetve közjegyző által hitelesített nyilatkozatot;– a törvény 61. § (1) bekezdésének d) pontja esetében azépítési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre irányulóközbeszerzési eljárások összehangolásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Eljárás teljesítés alatti értékhatár-túllépésnél

Kérdés: Ha még épp hogy a közbeszerzési értékhatár (15 millió + áfa) alatt szerződünk felújításra, és – amint az régi épület felújításakor előfordul a felújítás kellős közepén – felmerülnek olyan, előre nem látható többletmunkák, amelyek miatt az értékhatár fölé csúszna a felújítás díja, akkor elvileg mi a teendő? A támogató önkormányzat egy fix összeget ad át, minden pluszköltség az ajánlatkérőt terheli, aki nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Nettó 14,36 milliós lesz a szerződés és az önkormányzat hozzájárulása 74,93 százalék. Ha pótmunka lesz, akkor az önkormányzat hozzájárulása csökken, a támogatott szervezeté nő, de előfordulhat, hogy átlépi a nettó 15 milliós határt. Okoz-e ez problémát, kell-e közbeszereztetnünk ebben az esetben? Hibázott-e az ajánlatkérő? (Más támogatást nem kapott.)
Részlet a válaszából: […] ...szerinti esetben a 75 százalékot nem haladjameg a támogatás, és az ajánlatkérő egyébiránt nem tartozik a Kbt. hatálya alá,továbbá építési beruházás esetében közösségi rezsimben kell elindítani azeljárást, amennyiben a becsült érték eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Magánalapítvány ajánlatkérői minősége

Kérdés: Alanyi jogon ajánlatkérő-e a 100 százalékos magánalapítvány, amely kizárólag a működéséhez kap állami normatív támogatást – figyelemmel a Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) és j) pontjaira, vagy ebben az esetben is a Kbt. 22. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 22. §-a az alábbiakban szabályozza a klasszikusajánlatkérők alanyi hatályát – i)-j) pontok.A IV. fejezet alkalmazásában ajánlatkérő:– az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagykereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Különös közbeszerzési előírások alkalmazási köre

Kérdés: Ha közszolgáltató – például közhasznú társaság – többféle tevékenységet is végez, a különös közbeszerzési előírásokat csak a közszolgáltatással kapcsolatos építési beruházásoknál alkalmazhatja-e, vagy a teljes tevékenységére is? (Például ivóvíz-közszolgáltató, de utak fenntartását, intézmények fenntartási munkáit is ellátja.)
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, hogy az adott közszolgáltató nemközszolgáltatási tevékenysége tekintetében egyáltalán a törvény hatálya alátartozik-e, avagy sem. Ha nem, akkor egyszerű a helyzet, mert lehetősége vanarra, hogy alkalmazhassa a törvény szabályait önkéntesen, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Közbeszerzés és beszerzés

Kérdés: Kérem, hogy szíveskedjenek értelmezni az éves statisztikai összegzés (30. melléklet a 15/2004. IM rendelethez) I/7. és I/8. pontja közötti különbözőséget, illetve összefüggést, különös tekintettel arra, hogy a közbeszerzés és a beszerzés fogalma szinonima vagy sem! Ha nem, akkor mit kell érteni a beszerzések fogalmán, számán és értékén?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás lefolytatása; arendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek azajánlatkérő mulasztásából;– építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében,ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.