7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Kizárás az eljárásból azonos franchise-szerződés esetében
Kérdés: Ki kell-e zárni azokat az ajánlattevőket, amelyek azonos céggel vannak franchise-kapcsolatban?
2. cikk / 7 Irodabérlet közbeszerzés-kötelessége
Kérdés: A Kbt. hatálya alá esik-e az az irodabérlet, amelynek tartama 32 hónap, a bérleti díj pedig meghaladja a 8 millió forintot?
3. cikk / 7 Árak megadása az ajánlatban változó jelleggel
Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy az árakat nem fixen, hanem változó jelleggel adja meg az ajánlattevő?
4. cikk / 7 Kizárólagos jog – közbeszerzési kötelezettség
Kérdés: Szervezetünk kizárólagos jog – 2/2009 (II. 10.) KHEM rendelet – alapján végez szolgáltatást. A szolgáltatás teljesítéséhez fél évre helyiséget kell bérelni szervezetünknek, a bérleti díj nem éri el a közbeszerzési értékhatárt. Feltehetőleg a szolgáltatás teljesítése újabb fél évet vesz igénybe, tehát újabb fél évet bérelnénk az adott helyiséget, ám így a bérleti díj összességében a két félévre meghaladja majd a 8 millió forintot. Kérdésünk, hogy a kizárólagos jogot tekintve kell-e majd közbeszerzési eljárást lefolytatni a második félévi helyiségbérlésre?
5. cikk / 7 Becsült érték szennyvízközmű üzemeltetésére vonatkozó szolgáltatási koncesszió esetén
Kérdés: Szennyvízközmű üzemeltetésére vonatkozó szolgáltatási koncesszió esetén mi a becsült érték? Bele kell-e számítani az üzemeltető lakosságtól beszedett díjbevételt, vagy csak az üzemeltető által a tulajdonos önkormányzat részére fizetendő ellenszolgáltatás (koncessziós díj, bérleti díj vagy bármilyen egyéb jogcímen) a becsült érték alapja?
6. cikk / 7 Árubeszerzésre, kivitelezésre, szolgáltatásra irányuló közbeszerzési eljárás formája
Kérdés: Önkormányzatunk intézményeinél világítás-korszerűsítést kíván megrendelni. Piackutatás során találkoztunk olyan lehetőséggel, hogy a kivitelező saját pénzeszközéből finanszírozná a korszerűsítést, az így felszerelt lámpatestek az ő tulajdonában maradnak. Az önkormányzat a korszerűsítés finanszírozását 10 éves időtartamra vállalhatja (áramdíj-megtakarításból), és a lejárat után az akkori érték bizonyos százalékáért a tulajdonába kerülnek a lámpatestek. A teljes bekerülés összege a becsült érték alapján nemzeti értékhatár alatti, egyszerű eljárás keretében kerülhetne meghirdetésre. Milyen formában lehet a közbeszerzési eljárást kiírni (árubeszerzés-kivitelezés-szolgáltatás), és a Kbt. milyen szabályozását alkalmazhatnánk ilyen esetben?
7. cikk / 7 Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
