Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg.""111. § E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő *x) * olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Kbt. 111. § x) pontjában szereplő kivételi szabály értelmezése

Kérdés: Állásfoglalásukat kérem a Kbt. 111. § x) pontjának értelmezésére vonatkozóan: "E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti." Melyek azok a körülmények, amelyek esetén a hivatkozott rendelkezés alkalmazható? Mi az alkalmazhatóság tartalma, korlátja?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. nem tartalmaz a kizárólagos jogra vonatkozó értelmezést. A kivétel, tekintettel arra, hogy nemzeti értékhatárt elérő értékű, de uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzésekre vonatkozik, összhangban van a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Az Szjt. 9...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] ...eredményeként megkötött szerződés alapadatait (szerződő felekmegnevezését, a szerződés tárgyát, mennyiségét, az ellenszolgáltatás mértékét,a teljesítés határidejét, a szerződés tárgyára vonatkozó műszaki, minőségifeltételeket és a szerződéskötés idejét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Szolgáltatási szerződések és közbeszerzés kapcsolata érvényes szerződés módosítása esetén

Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor szükséges közbeszerzési eljárástlefolytatni, ha az ajánlatkérőnek új beszerzési igénye támadt, és a beszerzésbecsült értéke eléri vagy meghaladja az ajánlatkérőre irányadó szolgáltatásiközbeszerzési értékhatárok közül a legalacsonyabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.