108 cikk rendezése:
1. cikk / 108 Közbeszerzési szakértelem egybeszámítása
Kérdés: Az új szabályoknak megfelelően állami közbeszerzési szaktanácsadót (ÁKSZ-ot) alkalmazunk munkavállalóként. Szükségünk volna azonban további közbeszerzési tanácsadás igénybevételére. Hogyan kell a beszerzés becsült értékét számítani, figyelembe kell venni az ÁKSZ-tevékenység értékét is?
2. cikk / 108 Késedelmi kötbér beszámítása
Kérdés: A szerződésben előírhatjuk jogszerűen, hogy a késedelmi kötbért levonjuk a végszámlából?
3. cikk / 108 Szerződésmódosítás jogszerűsége szerződéstől eltérő előlegigény esetén
Kérdés: A szerződés rendelkezései szerint a nyertes ajánlattevő a szerződés hatálybalépését követő 5 napon belül igényelheti az előleget. A nyertes ajánlattevő a szerződés hatálybalépését követő 5 napon belül nem igényelte az előleget, ám a szerződés hatálybalépését követően, 2 hónap múlva, a gazdasági nehézségekre hivatkozással, szeretné mégis lehívni azt. Mivel az előleg igénybevételét a szerződés szabályozta, lehetséges ez jogszerűen?
4. cikk / 108 Szerződésteljesítés felfüggesztése
Kérdés: Mit tehet a nyertes ajánlattevő abban az esetben, ha ő maga folyamatosan és hibátlanul teljesíti a közbeszerzés alapján megkötött szerződést, az ajánlatkérő azonban forráshiányra hivatkozva felhagy az ellenszolgáltatásnak a teljesítés szakaszaihoz igazodó kifizetésével, a nyertes ajánlattevőtől viszont közbeszerzési érdekre hivatkozva további teljesítést követel? Felfüggesztheti-e teljesítését az ajánlattevő, avagy a közbeszerzés speciális szabályai miatt ez valóban nem lehetséges?
5. cikk / 108 Szerződésmódosítás jogszerűsége előzetes nyilatkozattól eltérő előlegigény esetén
Kérdés: Jogszerű-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítása arra figyelemmel, hogy a nyertes ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez anyagot szállító külföldi piaci szereplő – előzetes nyilatkozatától eltérően – előlegre tart igényt, és ezt a nyertes ajánlattevő (teljes egészében) nem képes finanszírozni?
6. cikk / 108 Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása
Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
7. cikk / 108 Aránytalanul alacsony ár megállapítása miatti felelősség
Kérdés: Kinek a felelőssége az aránytalanul alacsony ár megállapítása, pontosabban kinek kell több információt szolgáltatnia, előrelátóbbnak lennie? Az ajánlatkérőnek, aki sokszor kérdez, vagy az ajánlattevőnek kell kitalálnia, mit akarnak tőle kérdezni?
8. cikk / 108 Becsült érték meghatározása több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetén
Kérdés: Milyen módszert kell alkalmaznia a több szervezeti egységből álló ajánlatkérőnek a becsült érték meghatározása során? Kötve van-e a Kbt.-hez?
9. cikk / 108 Más eljárásban felhasznált nyilatkozat elfogadhatósága
Kérdés: Elfogadható-e olyan kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített nyilatkozat, amelyben az ajánlatkérő és az eljárás megnevezése nem az adott ajánlatkérőre és az adott eljárásra vonatkozik? (Vélhetően egy másik ajánlatkérő által indított eljárásban használták. Adátum megfelelő.)
10. cikk / 108 "Nulla" ár kezelése az ajánlatban
Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy van olyan EUB-döntés, mely szerint a nulla árat is el kell fogadni az ajánlatban. Ennek van-e bármilyen alapja?
