2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...koncessziós szerződések. A módosítás a fentiekkel összhangban tartalmilag is kiigazította a Kbt. kivételi körét;– a becsült érték vonatkozásában az Európai Bíróság C-16/98. sz. ítéletében kimondta: az egy építési beruházás fennállásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Gyártó pozíciója a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A régi Kbt. szerint abban az esetben, ha a közbeszerzési pályázatot kizárólagos magyarországi forgalmazó nyújtja be, akkor az ajánlattevő alkalmassága igazolható-e a beszállítónak, mint a termék gyártójának a referenciáival, vagy a referenciák miatt a beszállítót, mint a termék gyártóját alvállalkozónak kell minősíteni? A referenciákat kizárólag a beszállító, vagyis a termék gyártója tudja igazolni. A referencia igazolása miatt a gyártót szükséges közös ajánlattevőnek bevonni ebben az esetben, mivel mint a termék előállítója több mint 25 százalékos résztvevő a szerződés teljesítésében? 2012-től változott ez a szabály?
Részlet a válaszából: […] ...25 százalékos kötelezést az alábbiak szerint tartalmazzaaz új Kbt. a 26. §-ában.Ha egy gazdasági szereplő a közbeszerzés értékének huszonötszázalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés -részajánlat-tételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmassági feltételeket az alábbiak szerint egészítette kia módosítás.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződésteljesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Érvénytelenség eljárásban részt vevő téves megjelölése miatt

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a bontást követően észleli, hogy az ajánlattevő alvállalkozóként jelölte meg – közös ajánlattevő helyett – a 25 százalék feletti gazdasági szereplőt, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...mely szerint ha egy – a Kbt. 4. § 2. pontjának a)-d)alpontjai hatálya alá nem tartozó – személy (szervezet) a közbeszerzésértékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog részt venni a szerződés -részajánlat-tételi lehetőség biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Többszörös szakértői jelenlét egy eljárásban

Kérdés: Egy szakértő több céggel is indulhat egy eljárásban. Jól értelmezem, hogy a többszörös megjelenés tilalma nem erre az esetre – több ajánlattevővel indul egy szakértő magánszemély – vonatkozik, hanem arra, hogy egy ajánlattevő nem lehet másik ajánlattevő ajánlatában alvállalkozó vagy harmadik fél? A Kbt. melyik szakasza engedélyezi a szakértő több ajánlattevővel való indulását? Helyesen járok el, ha külső szakértőt mint természetes személyt 10 százalék alatti alvállalkozóként szerepeltetek az ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében -nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, más ajánlattevő – a közbeszerzésértékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt -alvállalkozójaként nem vehet részt, más ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Egyéni vállalkozó és az általa tulajdonolt cég mint közös ajánlattevők

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok. Tehetek-e közös ajánlatot olyan ajánlattevővel, amely egy olyan gazdasági társaság, amelyben én 70 százalékos részesedéssel rendelkezem?
Részlet a válaszából: […] ...esetén ugyanazon rész tekintetében nem tehet közösajánlatot más ajánlattevővel,– nem lehet más ajánlattevő 10 százalék feletti mértékűalvállalkozója,– más ajánlattevő számára erőforrást nem biztosíthat.További korlátozó előírás, hogy egy személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...érintett pénzügyi-gazdasági alkalmasságra vonatkozószabály a következő.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhezszükséges pénzügyi és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...eseténugyanazon rész tekintetében – nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel,illetőleg abban más ajánlattevő – a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt – alvállalkozójaként sem vehet részt,továbbá más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.