Független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó kötelező bevonása az eljárásba

Kérdés: A Kbt. 27. § (3) bekezdése értelmében részben vagy egészében európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni. EU-s forrásból támogatott építési beruházásnál akár a nettó huszonötmillió forint értékű beszerzésnél is követelmény az akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó? Az ötszázmillió forintnál pedig forrástól függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...A részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Szerződésteljesítés ajánlatkérő által

Kérdés: Változtak-e a fizetési feltételek a közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...illetve hivatkozástaz eljárást megindító felhívásra;– ajánlattevő és alvállalkozó megjelölése;– az ellenszolgáltatás mértékét, teljesítésének feltételeit,illetőleg hivatkozást a vonatkozó jogszabályokra;– a szerződés tárgyát és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Közbeszerzési tanácsadó bevonása nemzeti rezsimben

Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdésében van az a mondat: "Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni." Ez igaz arra az esetre is, amikor a becsült érték nem haladja meg a közösségi értékhatárt, tehát nemzeti eljárásrendben is?
Részlet a válaszából: […] ...módon a szabályozás félreérthető, de mivel nemegyértelmű, ezért továbbra is a szigorúbb álláspontra helyezkedünk, azazértékhatártól függetlenül kötelezőnek tartjuk a független hivatalosközbeszerzési tanácsadó bevonását az eljárásba.A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Eltérés a Kbt.-től ellenérték teljesítésénél

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő az ellenérték teljesítésekor eltérjen a Kbt. 305. §-ának (3) bekezdésében foglaltaktól?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 305. §-ának (3) bekezdése értelmében azajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésbenmeghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbbharminc – az Európai Unióból származó forrásból támogatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] ...el azeljárásban. A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáértigazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke az e törvénymásodik része szerinti közbeszerzési eljárásokban kilencszázezer forint, az etörvény harmadik része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Hiánypótlás és írásbeli felvilágosítás elhatárolása a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?
Részlet a válaszából: […] ...az általa lényegesnek tartott adatokat, továbbáindokolást kell adnia.A 87. § alapján, amennyiben az ajánlatkérő az ajánlatnakvalamely értékelésre kerülő tartalmi elemét (részszempont, alszempont szerinti)lehetetlennek, túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Szerződés közzététele honlapon

Kérdés: A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint a szerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő – amennyiben rendelkezik honlappal – a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni honlapján. Pontosan mit ért ezen a törvény? A szerződés teljes tartalmát fel kell tenni a honlapra? Ha nem a teljes tartalmat, akkor pontosan mit? (Például: a közbeszerzési eljárás azonosítója, nyertes ajánlattevő neve, címe; a nyert tételek egyösszegű nettó értéke stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...illetve hivatkozástaz eljárást megindító felhívásra;– az ajánlattevő és az alvállalkozó megjelölését;– az ellenszolgáltatás mértékét, teljesítésének feltételeit,illetőleg hivatkozást a vonatkozó jogszabályokra;– a szerződés tárgyát és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
Részlet a válaszából: […] ...megoldás. A törvény 86.§-ának (5) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az állami támogatás miattkirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csakabban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...szerepelt); – a Kbt. 67. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe akövetkező rendelkezés lép: az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának aszerződés teljesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
1
2