Szükségtelen dokumentumok benyújtása és iratbetekintése

Kérdés: Az ajánlatkérőnek miként kell kezelni az ajánlattevő által benyújtott olyan dokumentumokat (pl. termékadatlapok), amelyek benyújtását az ajánlatkérő nem kérte, nem írta elő? Figyelmen kívül kell hagynia, vagy ellentmondás esetén felvilágosításkérést kell kérnie? Továbbá, ha a 2. helyezett ilyen (azaz az ajánlatkérő által benyújtani nem kért) dokumentumokra kér iratbetekintést, hogyan járhat el jogszerűen az ajánlatkérő? Megmutathatja ezeket a dokumentumokat?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlat érvényessége szempontjából a dokumentumoknak nincs jelentőségük, úgy szükségtelen a hiánypótlás is, hiszen egyértelmű, hogy nincs rá szükség. Gondolunk itt egy adatlap fordításának a bekérésére, melyet nem kért az ajánlatkérő. Az ajánlat ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére

Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtására. A rendelkezés alapján az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Ajánlatkérő iratainak postai kézbesítése

Kérdés: Van-e olyan rendelkezése a Kbt.-nek, amellyel kizárja, hogy bármely iratot postai úton küldjön meg az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. kifejezetten nem teszi lehetővé a kommunikációs formák között a postai utat. Például az összegezés eljuttatása az eljárás értékelésének befejezésével, vagy az előzetes vitarendezési kérelem eljuttatása kifejezetten nem lehetséges postai úton, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Ajánlatkérő lehetséges jogcselekményei az eljárást lezáró döntést követően

Kérdés: Előzetes vitarendezés iránti kérelemre megteheti-e az ajánlatkérő, hogy kizár ajánlattevőt az eljárást lezáró döntését követően? Előzetes vitarendezési kérelem alapján van-e lehetőség hiánypótlási felhívás kiadására az eljárást lezáró döntés után?
Részlet a válaszából: […] ...egy további kisegítő szabályt, amely direkt arra a helyzetre szól, amikor egyébként az ajánlati kötöttség beállta után, már az értékelést követően hiánypótlásra nem lenne lehetőség, mégis lehetőséget ad felvilágosítás, indokoláskérés vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.