18 cikk rendezése:
11. cikk / 18 Fenntartott szerződéssel kapcsolatos értelmezési kérdések
Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122/A. §-a, valamint a 122. §-ának (9) bekezdése előírása szerint folytat le eljárást. Az ajánlatok ellenőrzése során megállapította, hogy egyik ajánlattevő elmúlt évi nettó árbevétele több mint 5 milliárd forint, másik ajánlattevő alvállalkozója elmúlt évi nettó árbevétele 1,2 milliárd forint. Az ajánlatkérő az értékelés szakaszában értesítheti-e az ajánlattevőket – hivatkozással a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdésére – arról, hogy az eljárás további szakaszában nem vesznek részt, ajánlatuk a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen?
12. cikk / 18 Ajánlatkérő lehetséges jogcselekményei az eljárást lezáró döntést követően
Kérdés: Előzetes vitarendezés iránti kérelemre megteheti-e az ajánlatkérő, hogy kizár ajánlattevőt az eljárást lezáró döntését követően? Előzetes vitarendezési kérelem alapján van-e lehetőség hiánypótlási felhívás kiadására az eljárást lezáró döntés után?
13. cikk / 18 Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben
Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
14. cikk / 18 Tárgyalás "újranyitása"
Kérdés: Tárgyalásos eljárás eredménytelensége [Kbt. 92. § c) pont] esetén van-e lehetőség a tárgyalás újranyitására? Az az ajánlattevő ugyanis, aki megfelelő ajánlatot tett volna, az ajánlattételi határidő leteltét követően nyújtotta be a pályázatát, de az esetleges újranyitás során vele szeretnénk szerződni.
15. cikk / 18 Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
16. cikk / 18 Ajánlatok tartalmának vizsgálata bontáskor
Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő vizsgálja az ajánlatok tartalmát is? Ha igen, mikor? Illetve: jogszerű-e az, és ha igen, milyen rendelkezés alapján, ha az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben rögzíti, hogy az ajánlat tartalmi vizsgálatára, minősítésére az ajánlatok bontásakor nem került sor? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek milyen határidővel kell megvizsgálnia az ajánlatokat?
17. cikk / 18 Tárgyalási szabályok, ha az ajánlatok anyagi fedezet szempontjából nem megfelelőek
Kérdés: A Kbt. 254. §-a alapján, ha az ajánlatok nem felelnek meg a rendelkezésre álló anyagi fedezetnek, milyen szabályok (tárgyalás menete, jegyzőkönyvek stb.) vonatkoznak a három legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevővel lefolytatandó tárgyalásra?
18. cikk / 18 Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén
Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
