22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Szerződések leválaszthatóságának értelmezése
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
2. cikk / 22 Egyházak közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Egyházi ingatlant szeretnénk felújítani pályázati pénzből. A támogatásra egyház pályázik. Ebben az esetben ki kell írni közbeszerzést a kivitelezésre?
3. cikk / 22 Eljárási díjak 2012-től
Kérdés: Az igazgatási szolgáltatási díjak vonatkozásában van-e minimuma a közösségi rezsimben indított eljárások díjának? Miért ilyen magasak a díjak?
4. cikk / 22 Érvénytelenség elvárt árbevétel hiánya miatt
Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot akkor, ha ajánlattevő éves árbevétele az ajánlattétel évét megelőző 3 év mindegyikében sem ér el egy bizonyos összeget? (Az összeg meglehetősen magas.)
5. cikk / 22 Eljárásfajta alkalmazása építési beruházásnál
Kérdés: Tanulmányozva a 2009. április 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket, az általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályaira szeretnék rákérdezni. Ha jól értelmezem ezt az eljárásnemet, a hirdetmény nélküli (Kbt. 252. §) tárgyalásos eljárás alkalmazását a törvény pontosan rögzíti, hogy mikor milyen feltételek mellett lehet alkalmazni, de a Kbt. 249. §-a, valamint a 253. §-a szerinti, hirdetménnyel induló eljárásnál nincsen kitétel az alkalmazásra, azt bármikor alkalmazhatom, nemzeti és közösségi értékhatárnál is? Ennél a fejezetnél nem feltétel, csak az ajánlatkérő az eljárásban alkalmazhatja, hogy a részvétel jogát fenntartja az éves nettó 1 milliárd forint árbevétel alatti ajánlattevők számára. Ennél a fejezetnél csak egy alkalmazhatóságra szóló feltételt találtam, az az építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg a 200 millió forintot. Tehát ha az ajánlatkérő nem kívánja a részvétel jogát fenntartani az 1 milliárd forint alatti árbevételű ajánlattevőknek, és építési beruházása nem éri el a 200 milliót, lehet alkalmazni bármely esetben?
6. cikk / 22 Évfordulós beszerzések a törvénymódosítás függvényében
Kérdés: Egy cég uniós pénzre pályázik, melyből építési beruházást szeretne megvalósítani. A pályázat beadási határideje 2008. 12. 10. Ha megnyeri a kért támogatást, ami az egész beruházásnak több mint 50 százaléka, közbeszerzés útján kell elköltenie. Erre a közbeszerzési eljárásra már csak jövőre kerülhet sor. A közbeszerzési eljárást minél egyszerűbben, ha lehet, hirdetmény feladása nélkül szeretné megoldani. Ez jelen pillanatban 45 millióig lehetséges. De mi lesz jövőre? Kérdés: mennyi pénzt igényeljen, hogy ne lépje át a módosított törvény szerinti határt?
7. cikk / 22 Egybeszámítás szolgáltatást és árut is tartalmazó beszerzésnél
Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a szerződés tárgya szolgáltatást és árut is tartalmaz? Az egybeszámítás úgy rendelkezik, hogy csak azonos típusú tárgyak esetén kell egybeszámítani, de mi abban az esetben a helyzet, ha a szerződés tárgya mindkettő, akkor ezt egybe kell számítani?
8. cikk / 22 Étkezési utalvány beszerzésének becsült értékkel kapcsolatos kérdései
Kérdés: Étkezési utalványok szállítására vonatkozó nemzeti értékhatárt elérő nyílt közbeszerzési eljárást követően megkötött szerződés lejár. A rendelkezésre álló fedezet mértékére tekintettel a lejáratot követően hathavi időszakra tervezzük – a becsült értékre tekintettel – egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatását. Jelen esetben az étkezési utalványok becsült értékét a Kbt. 36. § (1) bekezdésének a) pontjában, vagy a 37. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott rendelkezések szerint kell megállapítani? Intézetünk természetbeni ellátásként meleg étkezés lehetőségét is biztosítja. A korábbi időszak adatai alapján megállapítható, hogy a teljes állományi létszámnál havonta 80-90 fővel kevesebben veszik igénybe a havi étkezési utalványt. A becsült értéket a Kbt. 35. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rendelkezésre tekintettel, a teljes állományi létszám, vagy az étkezési utalványt ténylegesen igénybe vevők létszáma alapján kell megállapítani?
9. cikk / 22 Értékhatárok és jogalkotói szándék
Kérdés: Milyen jogalkotói indok lehet az értékhatárok meghatározása mögött?
10. cikk / 22 Védett foglalkoztatókra vonatkozó értékhatárok
Kérdés: Milyen eredményeket hoztak a törvénymódosítást megelőzően elvégeztetett hatásvizsgálatok a védett műhelyekkel kapcsolatban? Az értékhatárok változatlanok a védett műhelyek részére fenntartott közbeszerzésekre is?
