Előzetes tájékoztató közzétételének határideje

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?
Részlet a válaszából: […] ...becsült értéke a hétszázmillió forintot eléri vagy meghaladja;– a 3. melléklet szerinti szolgáltatás becsült értéke az uniós értékhatárt eléri vagy meghaladja;– az ajánlatkérő előzetes tájékoztatót, időszakos előzetes tájékoztatót vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Beszerzési szabályok uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítása esetén

Kérdés: Be kell-e jelentkezni a Kbt. hatálya alá, ha 100 százalékban az Európai Unió által finanszírozott projektet valósítunk meg? Ha igen, szükséges-e a Kbt.-ben található ún. éves statisztikai összegezés benyújtása?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...mértékének maximum 10 millió forintos felső határa 68 millió forintra, azaz az építési beruházásra irány­adó uniós közbeszerzési értékhatár 5 százalékának megfelelő összegre emelkedik;– a Kbt. 137. §-ának módosítása változtat a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
Részlet a válaszából: […] ...értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás vagy szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőként meghatározott szervezeteknek a Kbt. 10. §(1) bekezdés b) pontja szerinti, a közbeszerzési eljárás mindenkori nemzetiértékhatárait elérő vagy azt meghaladó értékű olyan beszerzéseire terjed ki,amelyek minősített adatot tartalmaznak, alapvető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szervek,alapított közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetekvonatkozásában, az uniós értékhatárokat el nem érő árubeszerzésekre, valamintszolgáltatásmegrendelésekre e törvény 123. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatosrészletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelet az alábbiakbanszabályozza a fenti kérdéseket.A Kbt. szerinti közösségi értékhatár felét elérő vagy aztmeghaladó értékű építési beruházás esetén az ajánlattevő és a közbeszerzésértékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Munkaszerződés mint alkalmassági feltétel teljesítése

Kérdés: Ha egy alkalmassági feltételt igazoló (teljesítő) szakembert az ajánlattevő munkaszerződéssel felvesz az állományába, az szabályosan kielégíti az igazolást? Lehet így indulni?
Részlet a válaszából: […] ...162/2004. kormányrendelet 8/A. §-ának (1) és (2) bekezdéseírja elő azokat az alkalmassági kritériumokat, amelyeket a közösségi értékhatárfelét elérő vagy azt meghaladó értékű építési beruházás esetén az ajánlatkérőköteles előírni az ajánlattevő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...meg a műszaki, szakmai alkalmassági feltételek hatályát. Azalábbiakban olvasható, hogy az első bekezdés csak a közösségi értékhatár felételérő vagy azt meghaladó értékű építési beruházásokra vonatkozik, míg a másodikbekezdésnél ez a feltétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...be a szabályozásikörnyezetbe – jó néhány félreértést okozva. Az alábbiakban idézett szabálytehát eredetileg csak a közösségi értékhatár felét elérő értékű beszerzésekrevonatkozott volna, de jelenlegi értelmezése szerint kiterjesztően kellalkalmaznunk azt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
2
3