Minimum két ajánlattevő értelmezése

Kérdés: Amennyiben előírtam a Kbt. 74. § (2) bekezdésének e) pontját, szükséges-e, hogy a tárgyalásos eljárásban végig legyen legalább két ajánlattevőm a végső ajánlattételt beleértve is, vagy elegendő, ha csak az első ajánlat érkezik két ajánlattevőtől? Szerintem vissza lehet élni azzal, ha végig kell a két ajánlattevő.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett előírás az alábbi követelményre vonatkozik, melyek az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban kell megjelölnie, amennyiben úgy dönt:"75. § (1) Eredménytelen az eljárás, ha(2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...így azt értelmezte, hogy mely ajánlatkérői meghatározások, elő­írások minősülhetnek feltételnek."A »feltétel« szó nyelvtani értelmezése szerint valaminek a létezéséhez, megvalósulásához szükséges körülményt, a teljesítendő követelményekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Kiegészítő tájékoztatás, mint a dokumentáció része

Kérdés: Része-e a kiegészítő tájékoztatás a dokumentációnak? (Az ajánlattevő az egyik kiegészítő tájékoztatást nem vette figyelembe, pontosabban egy olyan információ szerepelt a kiegészítő tájékoztatásban, ami félreérthető volt. Ajánlatában hivatkozik a hirdetményre, dokumentációra, nem említi a kiegészítő tájékoztatást. Esetünkben egy olyan értelmezési kérdésről van szó, ami a kiegészítő tájékoztatás nélkül is értelmezhető lenne, tehát az ajánlatkérő nem változtatta meg az eljárási dokumentumokat.)
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése, mely a közbeszerzési dokumentumokból célzottan kiemeli a kiegészítő tájékoztatást a hirdetmény tartalma miatt. Az értelmezés azonban egyértelműen arra utal, hogy a közbeszerzési dokumentumok részének tekinti a kiegészítő tájékoztatást is. Az 57...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi ok értelmezése

Kérdés: A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ha az ajánlatkérő az eljárásban biztosítja a részajánlattételi lehetőséget, és alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor a két ajánlatnak (megoldási javaslatnak), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezésnek eljárásonként vagy részfeladatonként kell beérkeznie? Adott egy egyszakaszos eljárás két részajánlattételi lehetőséggel. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezik be az 1. részfeladatra, és egy ajánlat érkezik be a 2. részfeladatra is. Ez esetben mikor jár el jogszerűen az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján: ha eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy mindegyik részfeladatra csak egy ajánlat érkezett be, vagy ha eredményessé nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy az eljárásban két ajánlatot benyújtottak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján az ajánlatkérő előírta a közbeszerzési törvény 75. § (2) bekezdésének alkalmazását, amely szükségessé teszi, hogy legalább két ajánlat érkezzen be az eljárás során. A Kbt. kifejezetten nem utal a részajánlattétel esetében részenként történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Jogorvoslati eljárás kezdeményezésének határideje

Kérdés: Az ajánlattevő uniós nyílt eljárásban jogorvoslati eljárást kíván kezdeményezni, melyről előzetes vitarendezésben értesítette az ajánlatkérőt. Számításaink szerint az előzetes vitarendezések nagyon koraiak, tehát igazolható, hogy a kezdeményező már 15 napja ismeri az ajánlatkérő válaszát. Indíthat-e jogorvoslati eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés vélhetően a Kbt. 148. §-ának tudomásra jutással kapcsolatos szabálya értelmezéséről szól. A főszabály valóban a tudomásra jutástól számított 15 napon belüli eljáráskezdeményezés.A Kbt. 148. §-ának (3) bekezdése alapján a kérelem – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. ezt e nélkül is előírja, ugyanakkor az érvénytelenségi okok felhívják a figyelmet a licit eljárási cselekményei sorrendjének és értelmezésének megváltozására, amely miatt kevésbé bátran alkalmazzák azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...is megadhatja az ajánlatkérő. Az alábbiakban ismertetett szabályozásban fellelhetőkeretszám- és létszám-meghatározás értelmezése azonos. A meghívásos eljárás esetében a keretszám meghatározásávalkapcsolatos szabályozás a következő:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Tájékoztatási kötelezettség korlátjai

Kérdés: Milyen körben adhat az ajánlatkérő az ajánlattevőknek tájékoztatást? Korlátozza-e ezt a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...legkésőbb hat nappal kell megadni, tehát azajánlatkérőnek – az eredményes eljárás érdekében – viszonylag rövid határidővelkell értelmezését megadnia. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy azajánlatkérőnek a Kbt. lehetőséget ad arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Tulajdonjog építési koncesszió esetén

Kérdés: Melyek az építési koncesszióval kapcsolatos főbb előírások? Építési koncesszió esetén kinek a tulajdonába kerül az épület?
Részlet a válaszából: […] ...láthattuk – lényegében hasznosítási jog átengedése. Ebből következően az építmény tulajdonjoga a koncesszió jogosultjára – értelmezésünk szerint – nem száll át, a tulajdonos továbbra is az ajánlatkérő.Az építési koncesszió kérdéskörével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.