Előzetes piaci konzultáció

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében kérdezni is lehet, vagy csak véleményt nyilvánítani és javaslatokat tenni?
Részlet a válaszából: […] ...nem az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közötti aktív kommunikációt támogatja, hanem azt, hogy az ajánlattevők javaslataikat, értelmezési problémáikat egyoldalúan megosszák az ajánlatkérővel, amellett hogy az ajánlatkérő informálja a piaci szereplőket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

DBR szabályozásának változása

Kérdés: Miért cserélték ki a DBR esetében a részeket kategóriákra a 2024. februári módosítással?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő felhívja ajánlattételre. De a kategória az adott részen belül érvényesül, ezért ez a szabály megszorító értelmezéssel arra hívja fel a figyelmet, hogy csak az adott kategóriába felvett ajánlattevő hívható fel ajánlattételre. Tehát ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Szükségtelen dokumentumok benyújtása és iratbetekintése

Kérdés: Az ajánlatkérőnek miként kell kezelni az ajánlattevő által benyújtott olyan dokumentumokat (pl. termékadatlapok), amelyek benyújtását az ajánlatkérő nem kérte, nem írta elő? Figyelmen kívül kell hagynia, vagy ellentmondás esetén felvilágosításkérést kell kérnie? Továbbá, ha a 2. helyezett ilyen (azaz az ajánlatkérő által benyújtani nem kért) dokumentumokra kér iratbetekintést, hogyan járhat el jogszerűen az ajánlatkérő? Megmutathatja ezeket a dokumentumokat?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumot talál, azt ellenőriznie kell, hanem azért, mert az ajánlat tartalma nem egyértelmű, ami hatással van a műszaki tartalom értelmezésére.Amennyiben egy szükségtelen adatlap került benyújtásra, és az ajánlattevő be kíván tekinteni ebbe az adatlapba,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Előzetes vitarendezési kérelem megválaszolása

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásunkban iratbetekintést követően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottak be, mert a kérelmező véleménye szerint a nyertes és a második helyezett ajánlattevő a műszaki leírásnak nem megfelelő szakmai ajánlatot nyújtott be. Ajánlatkérőként megvizsgáltuk a kérelmet, és végül az első helyezett ajánlattevőnek hiánypótlást küldtünk, a második helyezett ajánlattevőre vonatkozó megállapításokat viszont nem tartottuk megalapozottnak. Véleményük szerint hogyan kell a válaszadási határidőt számítani ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...olyan tartalmi elemei vannak, amelyek jól elkülöníthetőek, mert például különböző ajánlattevőkre vonatkoznak. Így felmerül egy olyan értelmezés lehetősége, hogy mivel egy darab előzetes vitarendezési kérelem érkezett be, ezért egy darab előzetes vitarendezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] ...menetét annak érdekében, hogy adminisztratív eszközökkel ne lehessen versenyhátrányba hozni egy ajánlattevőt sem. Minden ettől eltérő értelmezés vagy eljárás alkalmas a verseny csökkentésére, ad absurdum kizárására. Az ajánlatkérő fentiekben ismertetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Árazott költségvetés fájlformátuma miatti érvénytelenség

Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)
Részlet a válaszából: […] ...szembeni fő tartalmi előírás kizárólag az árazott költségvetés megléte és ajánlat részeként történő benyújtása.A kérelmező értelmezésében az árazott költségvetés fájlformátuma (.pdf, .xls vagy bármilyen más lehetséges kiterjesztés) tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...így azt értelmezte, hogy mely ajánlatkérői meghatározások, elő­írások minősülhetnek feltételnek."A »feltétel« szó nyelvtani értelmezése szerint valaminek a létezéséhez, megvalósulásához szükséges körülményt, a teljesítendő követelményekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Hamis adatszolgáltatás értelmezése

Kérdés: Létezik-e olyan hamis adatszolgáltatás, ami nem gondatlan, nem is szándékos, egyszerűen csak másként értelmezi az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...ügy szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy bizonyos súlyú gondatlanság vonatkozásában felelősnek kell lennie az ajánlattevőnek. A fenti értelmezés tehát nem azt a helyzetet célozza, amikor az ajánlattevő egyszerűen másként érti az adott jogkérdést, és ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...azt elvileg függetlenül kellene kezelni az adott hiánypótlásban foglaltaktól. A teljes hiánypótlás figyelembe nem vétele az ajánlatkérő értelmezésében azt jelenti, hogy benyújtásra sem került, ami tény szerint nem igaz, hiszen benyújtásra került úgy, hogy időközben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Hibajavítás kezelése informatikai projekteknél a szerződésteljesítés folyamatában

Kérdés: Informatikai projektek (például informatikai rendszerek tervezése, bevezetése) megvalósítása esetében előfordul, hogy az egyes mérföldkövek teljesülése során az ajánlatkérő/megrendelő a teljesítésigazolás aláírása előtt kér néhány hibajavítást, amivel a mérföldkő (így akár a végteljesítési határidő) akár 1-2 héttel kitolódhat. Ezek az időeltolódások hogyan kezelhetők jogszerűen? A kérdés vonatkozik akár nyílt közbeszerzési eljárásos eljárás, vagy keretmegállapodást követő verseny-újranyitásos eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére is. Ezek a hibajavítások teljesen "normálisak" e projektek esetében, mégis kérdéses, hogy ez hibás teljesítésnek minősül-e, esetleg minden ilyen esetben szerződésmódosítást kell kezdeményezni?
Részlet a válaszából: […] ...jellemzően ebben a helyzetben már nincs idő, hiszen a véghatáridő eltelt.Esetünkben a kulcs a hibás teljesítés értelmezésén van. Ha olyan hibáról beszélünk, ami a következő mérföldkőhöz való elindulást/eljutást nem akadályozza, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.
1
2
3
5