Eljárás ismételt iratbetekintési kérelem esetén

Kérdés: Lehet-e a Kbt. 45. § (1) bekezdésére figyelemmel ismételt iratbetekintéssel élni abban az esetben, ha a kérelmező az összegzés megküldését követően egyszer már betekintett az iratokba a nyertes ajánlattevő árindokolása kapcsán, ezután pedig előzetes vitarendezési kérelemmel élt, melynek hatására az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében kiegészítő árindoklást kért a nyertes ajánlattevőtől? Jogszerű-e ilyen esetben az iratbetekintési kérelem ajánlatkérő általi elutasítása?
Részlet a válaszából: […] ...következetes álláspontja szerint a Kbt.-t jellemző kógencia ellenére sem válhat kizárólagossá a nyelvtani és kontextuális értelmezés, különösen akkor nem, ha a jogszabályszöveg nyelvtani értelmezése ellentétben áll a jogalkotó által deklarált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Teljesítési részhatáridők módosításának jogszerűsége

Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtó ajánlattevők száma viszonyának. Mivel az érdeklődés jelzése összességében semmilyen kötelezettséggel nem jár, így ebben az értelmezési környezetben kifejezetten rosszul jár az az ajánlatkérő, aki korrigendummal módosít, és sok érdeklődő gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] ...álló pénzügyi keretet meghaladta.A tényállás jól szemlélteti a közbeszerzési alapelvek kisegítő funkcióját, illetőleg azt az értelmezési keretet, amelyre a jogalkalmazó szerveknek a konkrét jogviták eldöntése során figyelemmel kell lenniük. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] ...több mint egy éve szükséges együtt élni a járvány okozta helyzettel, így sokkal több körülmény előre láthatóvá válik a hazai jogértelmezés alapján. Erre számos példa közül a D. 458/2021. döntés mintaértékű, mivel egy jogszerűtlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Aránytalanul alacsony ár megállapítása miatti felelősség

Kérdés: Kinek a felelőssége az aránytalanul alacsony ár megállapítása, pontosabban kinek kell több információt szolgáltatnia, előrelátóbbnak lennie? Az ajánlatkérőnek, aki sokszor kérdez, vagy az ajánlattevőnek kell kitalálnia, mit akarnak tőle kérdezni?
Részlet a válaszából: […] ...alacsony ajánlati árát."Az igazolás minősége, az összefüggések egyértelmű bemutatása, a kimutatások magyarázata, az egyes sorok értelmezése azért szükséges és egyben elvárható, mert az ajánlatkérő ezen konkrét ajánlati árat alkotó árelemek bemutatása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...kifejezetten utal a nyilvánosság és átláthatóság biztosításának fontosságára, és ennek megfelelően az üzleti titok szűk körű értelmezésére. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem jogszerűen ítélte meg a nyertes ajánlattevő által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Árazott költségvetés fájlformátuma miatti érvénytelenség

Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)
Részlet a válaszából: […] ...szembeni fő tartalmi előírás kizárólag az árazott költségvetés megléte és ajánlat részeként történő benyújtása.A kérelmező értelmezésében az árazott költségvetés fájlformátuma (.pdf, .xls vagy bármilyen más lehetséges kiterjesztés) tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...így azt értelmezte, hogy mely ajánlatkérői meghatározások, elő­írások minősülhetnek feltételnek."A »feltétel« szó nyelvtani értelmezése szerint valaminek a létezéséhez, megvalósulásához szükséges körülményt, a teljesítendő követelményekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Azonos típusú tapasztalat előírása alkalmassági és értékelési szempontként

Kérdés: Amennyiben alkalmassági és értékelési szempontként is kérek szakmai tapasztalatot, lehet-e, hogy a kettő átfedésben legyen, tehát ugyanazt a szakmai tapasztalatot értékelem az alkalmasságban és az értékelési szempontban? Vagy a kettő csak egymásra épülhet?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen akkor az értékelési szempont igazolására bevont külső szakember nem fog kapacitást biztosító szervezetnek minősülni, ami eleve jogértelmezési problémát vet fel.Az átfedést hasonlóképpen értelmezi, és nem engedi a D. 420/2020. ügyben a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Hamis adatszolgáltatás értelmezése

Kérdés: Létezik-e olyan hamis adatszolgáltatás, ami nem gondatlan, nem is szándékos, egyszerűen csak másként értelmezi az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...ügy szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy bizonyos súlyú gondatlanság vonatkozásában felelősnek kell lennie az ajánlattevőnek. A fenti értelmezés tehát nem azt a helyzetet célozza, amikor az ajánlattevő egyszerűen másként érti az adott jogkérdést, és ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
1
2
3
4