Egymástól elkülönült támogatásból megvalósuló beruházások egybeszámítása

Kérdés: Helyi önkormányzat egy adott, egybefüggő út felújítására készül. Az út egy része belterületen van, egy része külterületen, megfelelően szakaszolható. A felújításhoz két, egymástól elkülönülő pályázati támogatásban részesült. Az egyik pályázat hazai forrás, a belterületi szakaszra vonatkozik, a másik támogatás EU-s forrás, a külterületre. A két beruházásrész egybeszámított becsült értéke nem éri el a nettó 300 millió forintot. A két beruházásrészhez külön-külön álló tervdokumentáció áll rendelkezésre. Az önkormányzat a két szakaszt két különböző beruházásban kívánja megvalósítani, akár két eltérő kivitelezővel is. Tekintettel arra, hogy a belterületi rész hazai forrásból támogatott, az egybeszámított becsült értéke 300 millió forint alatti, jogszerűen jár-e el az önkormányzat, ha két közbeszerzési eljárást indít? Egyik eljárást a Kbt. 115. §-a szerint (a hazai támogatott részre), a másikat pedig nemzeti nyílt eljárási szabályok szerint (az EU-támogatott részre)?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.Ugyanakkor az egy építési beruházás értelmezéséhez számos EUB-döntés hozzájárult, és arra hívta fel a figyelmet, hogy nem az ajánlatkérő döntésén múlik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet két esetben tesz említést a pótmunka értelmezését is tartalmazó, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. kormányrendeletről (Épkiv.).A 4. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Szűkített újraértelmezés lehetősége

Kérdés: Korábban már értelmezett dokumentációs részt, jogokat újraértelmezni lehet-e szűkebb módon? Például "felújítás" – értelmeztük – visszaléptek (konyha és étterem üzemeltetése kiírásban)?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyibenelőször kérdeznek rá egy adott tevékenységre, és amennyiben ezt a beszerzésjellege megengedi, lehetőség van szűkebb-tágabb értelmezésemegkülönböztetésére. Ami a cél, hogy minden ajánlattevő az ajánlatkérővelegyütt ugyanazt értse egy adott tevékenységen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Rendkívüli sürgősség értelmezése

Kérdés: Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 125. §-ának (2) bekezdése értelmébenaz ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha– a nyílt vagy a meghívásos eljárás a Kbt. 92. §-ának a)pontja alapján eredménytelen volt (azaz nem nyújtottak be ajánlatot),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.