16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Részekre bontás tilalma élelmiszer-beszerzésnél
Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?
2. cikk / 16 A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelet 5k. cikk (1) bekezdésének hatálya
Kérdés: A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelet 5k. cikk (1) bekezdése a kivételi körbe tartozó egyes szerződésekre is kiterjed (például: in-house), nem csak a közbeszerzési szerződésekre?
3. cikk / 16 Alvállalkozói minőség járulékos szolgáltatás nyújtása esetén
Kérdés: Alvállalkozónak minősül-e az az építőanyag-eladó, aki nem csupán értékesít a nyertes ajánlattevő számára, hanem járulékos szolgáltatásként ki is szállítja az eladott anyagot az építési beruházás helyszínére?
4. cikk / 16 Kbt. 111. § x) pontjában szereplő kivételi szabály értelmezése
Kérdés: Állásfoglalásukat kérem a Kbt. 111. § x) pontjának értelmezésére vonatkozóan: "E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti." Melyek azok a körülmények, amelyek esetén a hivatkozott rendelkezés alkalmazható? Mi az alkalmazhatóság tartalma, korlátja?
5. cikk / 16 Beszerzés tárgyának minősítése
Kérdés: Minek minősül az, ha az ajánlatkérő kutatás-fejlesztési szolgáltatást kíván beszerezni, méghozzá egy olyan termékhez, melyet már korábban részben kifejlesztett? Ezt milyen formában lehet besorolni?
6. cikk / 16 Kivételi kör nemzeti rezsimben, kutatás-fejlesztési és innovációs célból megvalósuló beszerzés esetén
Kérdés: A konzorciumi tag egy GINOP-projektben támogatást kapott. A 255/2014. kormányrendelet 3.1.1. pontjában felsorolt besorolások közül ez a projekt az első két sorban foglalt tevékenységhez kapcsolódik, alapkutatás, ipari kutatás, K+F fejlesztési projekthez nyújtott támogatás. A Kbt. 2017. január 1-jétől hatályos módosítása új kivételi szabályt vezetett be – 111. § v) pont –, mely szerint a törvényt nem kell alkalmazni, a kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból megvalósuló beszerzésekre a 2400000-4-tól 24327500-7-ig és 24500000-9-tól 24965000-6-ig tartó CPV-kódok által meghatározott áruk vonatkozásában, amennyiben a beszerzés értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Ezek a CPV-kódok a különféle vegyipari termékekre, vegyi anyagokra, vegyszerekre, gázokra, polimer termékekre, oldószerekre stb. vonatkoznak, melyet a kérdés szerinti projektben kb. 20 M Ft értékben kellene beszereznünk. Értelmezésünk szerint, amennyiben a támogatási cél megfelel a fentieknek, akkor nem kellene közbeszerzési eljárást lefolytatni, hanem három árajánlat bekérésével meg lehetni valósítani a beszerzést. Mivel a 111. § v) pontjában nem szerepel az, hogy kizárólag az 5. § (3) bekezdésében foglalt ajánlatkérőkre vonatkozna ez a kivétel, úgy értelmezem, hogy amennyiben a támogatás célja K+F+I, és az adott CPV-kódú termékeket szerezzük be, akkor ez alól a kötelezettek is kivételek. Jól értelmezem a kérdést?
7. cikk / 16 Közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó kivételi kör a Kbt.-ben
Kérdés: A Kbt. 111. §-ának h) pontja szerinti kivétel alkalmazható akkor is, amikor a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az eljárás teljes körű lebonyolítását végzi, vagy csak az ellenjegyzésre értjük? (Nem nagyon tudom a kettőt szétválasztani, de hallottam ilyen véleményt is.)
8. cikk / 16 Közbeszerzés indítása részben kivételi körbe eső szolgáltatás esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti eljárás szerint olyan szolgáltatás tárgyában tervez közbeszerzési eljárást indítani, amely tervezési szolgáltatás (építési engedélyezési és kiviteli terv) döntően (megközelítően 80 százalék) a Kbt. 111. §-ának r) pontjában a kivételek körében került felsorolásra. Ezzel együtt a beszerzés tárgya és mennyisége kisebb hányada épületgépészeti, épületvillamossági stb. jellegű, amely a hivatkozott jogszabályi rendelkezésben felsorolt CPV-kódok alapján nem tartozik a kivételi körbe. Kérdésünk, hogy a tervezési szolgáltatás egésze a kivételek körébe tartozhat-e, illetve ha nem teljes mértékben tartozik a tervezési szolgáltatás a hivatkozott kivételi körbe, hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek az eljárásrend megválasztásánál?
9. cikk / 16 Kbt.-változások
Kérdés: 2014. szeptember 30-ai hatállyal módosult a Kbt. a kivételi körök vonatkozásában. Konkrétan ez mit jelent? A változások más területet is érintettek?
10. cikk / 16 Alvállalkozói kör a Kbt.-ben
Kérdés: Alkalmazható-e a Kbt. 4. §-ának 2. b pontja a következő esetben is? Forgalmiadat-elemzés a feladat, aminek alapja (de nem célja) a forgalomszámlálás. A forgalomszámlálás – értelmezésünk szerint – ebben az esetben alapanyag (alapadat), tehát alkalmazható a fenti paragrafus. Helyesen értelmezzük a törvényt?