Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére

Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
Részlet a válaszából: […] ...nem hívott fel a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtására. Ennek következtében az ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége mellett sem tudott megfelelni annak az előírásnak, hogy csak olyan ajánlattevő nyilvánítható az eljárás nyertesének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

EEKD kötelező tartalmi eleme

Kérdés: Az EEKD-ba be kell-e írni a honlapok elérhetőségét? Van ajánlatkérő, aki hiánypótoltatja, van, aki nem. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...feltüntetése kizárólag formai követelmény lehet, amelyre nyilvánvalóan nem alapítható a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelensége. A bírálat jogszerűségének megítélése szempontjából tehát közömbös a kizárólag formai hiba, hiány."Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...feltétel fölötti gyakorlati időre vonatkozó megajánlás megadása ajánlati tartalomnak minősül, mely részvételi szakaszban a jelentkezés érvénytelenségéhez vezetett.A fenti két példa felhívja a figyelmet arra, hogy valóban nagyon sok a félreértés a szakember...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Referencia elutasításának következményei

Kérdés: Mi a jogkövetkezménye annak, ha az ajánlatkérő az általunk benyújtott referenciát nem fogadja el? Ha az elutasítás indokát vitatjuk, milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...feltételnek, azaz az ajánlattevő alkalmas, emiatt az ajánlatkérőnek az ajánlattevő alkalmatlanságára és a benyújtott ajánlat érvénytelenségére vonatkozó döntése miért nem felel meg a Kbt. rendelkezéseinek.(Megjegyezzük, hogy az előzetes vitarendezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdése szerinti önálló eljárási szabályok kialakításakoraz ajánlatkérő a 74. § (1), valamint (3) bekezdései szerinti érvénytelenségiokokat köteles, a 74. § (2) bekezdése szerinti okokat jogosult előírni.A nyilvánosságra, üzleti titok védelmére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Alkalmatlanná nyilvánítás alapja

Kérdés: Minek alapján állapítható meg az, hogy az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére? És ha ezt állapítja meg az ajánlatkérő, mi a következménye, illetve a megállapítás ellen az érintett ajánlattevő fordulhat-e jogorvoslatért?
Részlet a válaszából: […] ...esetleges alkalmatlansága is vezethet az ajánlattevőalkalmatlanságának megállapításához.Az alkalmatlanság jogkövetkezménye az ajánlatérvénytelensége – Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontja szerintiérvénytelenségi ok. Érvénytelen ajánlat nem kerül értékelésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...elmaradásávalkapcsolatban nincs hasonló lehetőség a Kbt. szerint, azonban a Döntőbizottsággyakorlata értelmében nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben azajánlattevő később alakult, és nem képes teljesíteni a feltételt. Mivel esetünkben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.