Eredményhirdetés mellőzése

Kérdés: Megteheti az ajánlatkérő, hogy nem tart eredményhirdetést?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettsége kettős. Egyfelől az ajánlattevő kizárásáról, alkalmatlanságáról, vagy az ajánlata érvénytelenségéről kell tájékoztatást adni az erre vonatkozó döntés meghozatalától számított legkésőbb 3 munkanapon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezheti az érintettet olyan iratváltozatelkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot."Szigorúbbá váltak a szerződés érvénytelenségénekkimondásával kapcsolatos szabályok annak következtében, hogy a módosítással aKbt. 340/A. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Érvénytelen dokumentum pótlása kétlépcsős eljárásban

Kérdés: A részvételi szakaszban benyújtottuk a cégkivonatot, melynek érvényessége – a kiírás figyelembevételével – az ajánlatételi szakaszra már nem fog fennállni. Újra be kell azt nyújtanunk? (Ajánlatkérő a részvételi szakaszban megkövetelte a benyújtást.)
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől az ajánlatkérő nem kérheti acégkivonatot, tekintettel arra, hogy tartalma nyilvános, elektronikus, ingyenesadatbázisban elérhető. Amennyiben ennek ellenére be kívánja nyújtani azajánlattevő, elegendő mindezt a részvételi szakaszban megtennie. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...elmaradásávalkapcsolatban nincs hasonló lehetőség a Kbt. szerint, azonban a Döntőbizottsággyakorlata értelmében nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben azajánlattevő később alakult, és nem képes teljesíteni a feltételt. Mivel esetünkben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Összegzés indoka

Kérdés: Elegendő-e, ha az ajánlatkérő az eredményhirdetésről szóló összegzésben a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vonatkozásában csak azt rögzíti, hogy nem fogadta el az ajánlattevő e körben adott indokolását, de arra nem ad magyarázatot, hogy miért nem?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező eleme, a 2/2006. IM rendelet 18.mellékletének 7. pontja értelmében, az érvénytelen ajánlatot tevők nevének,címének és az érvénytelenség indokának megjelölése.Az érvénytelenség indokaként – a fentiek alapján – tehátelegendő a kirívóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] ...ezen időpontig egy alkalommal jogosult a Kbt.93. §-ának (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezést módosítani és szükségesetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni abban az esetben,ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.