4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 FAKSZ további alkalmazása
Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
2. cikk / 4 Bírság meghatározásakor irányadó szempontok
Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
3. cikk / 4 Közbeszerzések Tanácsának tagjai mint hivatalos közbeszerzési tanácsadók
Kérdés: A hivatalos közbeszerzési tanácsadói listán találkoztam több alkalmazottal a Közbeszerzések Tanácsától. Jogszerű-e ez? (Nem vagyok jogász, de az én jogérzékemet sérti az eset.)
4. cikk / 4 Árubeszerzésre, kivitelezésre, szolgáltatásra irányuló közbeszerzési eljárás formája
Kérdés: Önkormányzatunk intézményeinél világítás-korszerűsítést kíván megrendelni. Piackutatás során találkoztunk olyan lehetőséggel, hogy a kivitelező saját pénzeszközéből finanszírozná a korszerűsítést, az így felszerelt lámpatestek az ő tulajdonában maradnak. Az önkormányzat a korszerűsítés finanszírozását 10 éves időtartamra vállalhatja (áramdíj-megtakarításból), és a lejárat után az akkori érték bizonyos százalékáért a tulajdonába kerülnek a lámpatestek. A teljes bekerülés összege a becsült érték alapján nemzeti értékhatár alatti, egyszerű eljárás keretében kerülhetne meghirdetésre. Milyen formában lehet a közbeszerzési eljárást kiírni (árubeszerzés-kivitelezés-szolgáltatás), és a Kbt. milyen szabályozását alkalmazhatnánk ilyen esetben?