Új közbeszerzési törvény alkalmazása

Kérdés: Ha 2012. január 1-je előtt indult a közbeszerzési eljárás, az azzal kapcsolatos jogorvoslatra az új vagy a régi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...információkat, dokumentumokat, ha rendelkezikhonlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik, a KözbeszerzésiHatóság, vagy önkormányzati intézmény esetén a fenntartó honlapján közzétenni:... a szerződés teljesítésére vonatkozó következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet kiegészíti a központi ellenőrzésről szóló kormányrendeletamúgy is részletes szabályait.Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete,hogy rendeletben szabályozza a helyben központosított közbeszerzési eljárásokrészletes szabályait,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...adatokat, információkat, dokumentumokat, ha rendelkezik honlappal, sajáthonlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzési Hatóság vagy önkormányzatiintézmény esetén a fenntartó honlapján közzétenni:– a közbeszerzési tervet, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. összeférhetetlenségi szabályainak változása ma márnem teszi lehetővé, hogy az előkészítésben részt vevő tervező a projektmegvalósításában is részt vegyen az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiértelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Becsült érték újraszámítása

Kérdés: Tekintettel az MNB árfolyamának változására, kifejezetten az 5 278 000 euró esetében milyen időközönként szükséges a becsült érték újraszámítása önkormányzati cég esetében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értékhatárai klasszikus ajánlatkérő esetén akövetkezők.A Kbt. IV. fejezete (közösségi rezsim) alkalmazásában azárubeszerzésre vonatkozó értékhatár– a Kbt. 22. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottajánlatkérők esetében, valamint akkor, ha a védelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Tevékenység megoszthatósága közbeszerzési szempontból

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, hulladékkezelési közszolgáltatással és távhőszolgáltatással foglalkozó cég megosztotta a Kbt. szempontjából a tevékenységeket, és a hulladékos oldalon klasszikus ajánlatkérőként jár el, míg a távhő területén közszolgáltatóként, és itt nem alkalmaz egyszerű eljárást. Helyesen jár-e el? (A Közbeszerzési Levelek tanácsadói alapján erre van lehetősége.)
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 161.,162., valamint a 163. §-ai tartalmazzák. Ezek a törvényi rendelkezésekdefiniálják az ajánlatkérői kört, valamint azokat a közszolgáltatótevékenységeket, amelyek a közbeszerzés szempontjából a különös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Koncesszió és közbeszerzés

Kérdés: A koncessziós törvény és a közbeszerzési törvény viszonyával kapcsolatos a kérdésünk, például ivóvíz-szolgáltatás vonatkozásában. Néhány önkormányzat saját tulajdonában lévő víziközmű kft.-t működtet. További önkormányzatokkal társul, és egyrészt fejlesztést, másrészt bővítést valósít meg a hálózatra uniós támogatásból. A fejlesztést, bővítést követően a társulás továbbra is közvetlenül a kft.-t kívánja megbízni az ivóvíz-szolgáltatással. Szükséges-e ebben az esetben közbeszerzési eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem áll módunkban egyértelmű választ adni. Ahhozugyanis, hogy el lehessen dönteni, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni atárgyban, pontosabban meg kell határozni, ki az ajánlatkérő, mire, azaz milyenszolgáltatásra kíván szerződést kötni, továbbá szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Szabályozási terv készíttetése során irányadó előírások

Kérdés: Helyi önkormányzat szabályozási tervet (régi nevén részletes rendezési tervet) kíván készíttetni. Milyen előírásokra kell figyelemmel lennie? Például az egybeszámítás, értékhatár, szolgáltatás vagy tervpályázati eljárás előírásaira (a beszerzés becsült költsége megközelítőleg 1,7 millió forint + áfa)?
Részlet a válaszából: […] A részletes rendezési terv készítése nem azonos az egyébtervezési feladatok ellátásával, ezért az egybeszámításának szakmai okbóltörténő megtagadása egyéb tervezési feladatokkal indokolható. Ha az ajánlatkérőmeg tudja indokolni, hogy egyéb tervezési feladataira és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet) 1 300 000 SDR, míg a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdésébenmeghatározott egyéb ajánlatkérők esetében (például helyi önkormányzat,köztestület, közalapítvány stb.) 200 000 SDR az értékhatár. Közszolgáltatók tekintetében a Kbt. 176. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Beszerzés tulajdonszerzés nélkül

Kérdés: Önkormányzat köztéri műalkotást kíván egy jeles évfordulóra beszerezni. Nem tudható, hogy milyen formájú, megjelenésű és a térben mekkora kiterjedésű műről lehet szó. A beszerzésre (bruttó) 20 millió forintot különített el. A mű elkészülte után nem képezné az önkormányzat tulajdonát, annak az alkotó válna a tulajdonosává. Megfogalmazandó igény, hogy – a művészi életben is – elismert, neves művésztől történjen a megrendelés. Kérdés: milyen eljárás alá tartozik a beszerzésünk, és hogyan kell lefolytatni az adott eljárást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nehezen kezeli a művészeti sajátosságokat, a számárakevésbé számszerűsíthető dolgokat. A művészeti szempontok miatti kizárólagosságfelmerülhet ugyan, azaz a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása éshirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.
1
2