8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség
Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
2. cikk / 8 Tervező szervezet kivitelezési ajánlata és az összeférhetetlenség
Kérdés: Amennyiben a tervező szervezet kivitelezési ajánlattal részt kíván venni a közbeszerzési eljárásban, van-e valamilyen összeférhetetlenségi probléma vagy szabály?
3. cikk / 8 Megvalósíthatósági tanulmányt készítő személy részvétele az azt követő tervpályázaton
Kérdés: Címzett támogatással összefüggő megvalósíthatósági tanulmányt készítő személy vagy szervezet részt vehet-e a tárgyban később kiírt tervpályázaton?
4. cikk / 8 Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
5. cikk / 8 Restaurátori tervprogram készítőjének bevonhatósága a konkrét kivitelezésbe
Kérdés: Műemléki helyreállítás kivitelezésénél a lebonyolító bevonhatja-e a restaurátori tervprogram készítőjét a szakmai ellenőrzésbe, vagy a kivitelező alvállalkozóként a konkrét munkába? A restaurátori terv készítőjét illeti esetünkben a restaurátori engedély. A konzultáción kívül milyen lehetősége van a programtervet készítő restaurátornak a konkrét munkában való részvételre, lehet-e ő a restaurátori terv készítője is egyben?
6. cikk / 8 Megbízás kibővíthetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Elvi építési vagy építési engedélyezési tervet előzetes meghívásos eljárás alapján készítő tervező megbízása kibővíthető-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében az építési beruházással kapcsolatos ajánlatkéréshez szükséges tender-tervdokumentáció elkészítésével? Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen speciális eljárásrend, követelmény?
7. cikk / 8 Tervező mint ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Amennyiben tervezőként részt vettem a dokumentáció elkészítésében, részt vehetek-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként?
8. cikk / 8 Közbeszerzések Tanácsának feladatai
Kérdés: Milyen jellegű feladatokat lát el a Közbeszerzések Tanácsa? Rendelkezik-e erről az új Kbt.?