Jogorvoslati jogosultság gyakorlásának határideje

Kérdés: Miért indíthat az ÁSZ egy 2013-as ügyben még most is jogorvoslati eljárást? Nem késői ez most már? (Közbeszerzés mellőzése történt.)
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított három éven belül kezdeményezheti."A fenti szabályozás az új Kbt.-ben 2015. november 1-jétől az alábbiak szerint módosult:A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Építési beruházás becsült értéke az új Kbt. szerint

Kérdés: Mit tekintünk építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás becsült értékének az új Kbt. szerint? (A korábbi, 306/2011. kormányrendelet alapján a bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén is a költségvetést határozta meg becsült értékként, azonban az új, 322/2015. kormányrendelet már csak az engedélyhez kötött építési tevékenységet említi.)
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházás becsült értékét a Kbt. 16-19. §-aiban megadott rendelkezések alapján kell kalkulálni. A két legjelentősebb rendelkezés e körben a törvény 17. §-ának (5) bekezdése és 19. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint:– az építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Ajánlatkérő eljárása versenykorlátozás esetén

Kérdés: Az 1996. évi LVII. törvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról, Tpvt.) 11. §-a rendelkezik a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmáról. Egy többszakaszos közbeszerzési eljárás során, ahol az ajánlatkérő keretszámot határozott meg, nem versenykorlátozó-e az, ha a részvételi szakaszban jelentkezést benyújtó ajánlattevők közül például három cégnek részben azonos a tulajdonosi köre, illetve a céget jegyző személye is? Mennyiben más a helyzet akkor, ha az eljárás időszakos előzetes tájékoztatóval indul – amely nem tartalmaz még információt a keretszámra vonatkozóan –, részvételi szándékát a fent megjelölt kör nyújtja be, és az ajánlatkérő a részvételi felhívásban kívánja korlátozni az ajánlattételi szakaszba jutók körét? Ez esetben lehet-e szó versenykorlátozásról? Amennyiben bármelyik esetben felmerül a verseny korlátozása, mit kell tennie az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. többszörös megjelenés tilalmára vonatkozó, 36. §-ának (1) bekezdése a kérdésre egyértelműen nem alkalmazandó. Szükséges azonban az eljárás során a 36. § (2) és (3) bekezdésének a vizsgálata.A közbeszerzési törvény 36. §-ának (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
Részlet a válaszából: […] A teljes árbevétel a Kbt.-ben két helyen szerepel, a törvény 12. §-ában és a 65. §-ban:A közbeszerzési törvény 12. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés a) pontja szerinti viszonyban álló több szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Kivételi kör értelmezése szolgáltatásbeszerzésnél

Kérdés: Az önkormányzat korábban elkészítette a kerékpárút építésének engedélyezési tervét. Az elkészült engedélyezési terv alapján az önkormányzat szerződést kíván kötni a kerékpárút kiviteli tervdokumentációjának elkészítésére. Kérjük állásfoglalásukat abban a kérdésben, hogy a kiviteli tervdokumentáció készítése besorolható-e a Kbt. 111. §-ának r) pontjában nevesített kivételi körök között szereplő, 71245000-7 CPV kód ("Jóváhagyási és kiviteli tervek, specifikációk") által meghatározott szolgáltatás körébe?
Részlet a válaszából: […] Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. kormányrendelet 1. számú mellékletében meghatározza a kivitelezési dokumentáció tartalmát. A kivitelezési dokumentáció többek között az építmény megvalósításához szükséges információt tartalmaz, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Kizárólagos jog jogosultjának megjelenése ajánlattevőként ugyanazon eljárásban

Kérdés: Ha egy gazdasági szereplő egy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítésében közvetlenül részt venne, ám mivel tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, és egyben kizárólagos forgalmazója és gyártója is egy szoftvernek, így a Kbt. 3. §-ának (2) bekezdése szerint kivételnek tekinthető, emiatt az ajánlattevő nem nevezi meg alvállalkozóként a részvételre jelentkezésében/ajánlatában, akkor ez a gazdasági szereplő ugyanabban az eljárásban lehet-e részvételre jelentkező/ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alvállalkozó definíciója az alábbiak szerint fogalmaz.A törvény alkalmazásában alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Közbeszerzési kötelezettség uniós támogatás felhasználása esetén

Kérdés: Ha egy mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó uniós támogatásban részesül, a pályázati pénz felhasználásakor vonatkozik-e rá a közbeszerzési kötelezettség? Ha igen, a Kbt. mely része alapján minősül ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elsősorban azért merül fel, mert a hatályos Kbt. csak a szervezetek vonatkozásában határozza meg a Kbt. hatályát és kivételi körét az alábbiak szerint.A törvény 5. §-ának (2) bekezdése szerint a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. részekre bontás tilalmának főszabálya az építési beruházást egy adott beruházás vonatkozásában érti, melyre a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése utal, mely a részekre bontás tilalma főszabály mellett az "egybeszámítás" értelmezését tartalmazza.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Új, négyajánlatos eljárás alkalmazhatósága uniós forrás felhasználása esetén

Kérdés: Lehet-e alkalmazni az új négyajánlatos eljárást uniós forrás esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 115. §-ában foglalt lehetőségre utal, mely áru és szolgáltatás esetében 18 millió, építési beruházás esetében 100 millió forintot el nem érő értékű beszerzések esetében lehetővé teszi hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések módosítása az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: A szerződésben a felek nem rendelkeztek a környezetvédelmi termékdíjról, de a megrendelt termékek egy része termékdíjköteles. A megrendelő – ajánlatkérő – azt mondja, hogy mivel a szerződés erre nem tartalmaz kifejezett rendelkezést, nem állíthatjuk be a számlába a termékdíj összegét. Márpedig a jogszabály szerint a termékdíjat a számlában szerepeltetni kell, és egyébként a szerződés e vonatkozásban tiltó rendelkezést sem tartalmaz. Jogos az ajánlatkérő elzárkózása? (A szerződésre még a 2011. évi CVIII. törvény vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény értelmében a termékdíjfizetési kötelezettség a forgalomba hozatal vagy saját célú felhasználás esetén keletkezik.A hivatkozott törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.
1
2
3