Kötelezettségek eseti közbeszerzés-kötelezett vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tartozik a Kbt. 6. §-ának a)-e) pontjai alá, egyház által működtetett szociális intézmény akadálymentesítése, bővítése – építési beruházás – a közbeszerzés tárgya. A beruházás becsült értéke a költségvetési kiírás szerint nettó 115 millió forint. Jól értelmezem-e, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárást kell, hogy alkalmazzon, nemzeti eljárásrendben, a 122. § szerint? Szükséges-e a Közbeszerzési Hatóságnál a szervezetet nyilvántartásba vetetni? A felhívást a 3. melléklet alapján a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez tartozó hirdetménymintán kell feladni? A bírálóbizottság tagjai közül a jogi szakértelemhez elegendő-e, ha nem rendelkezik az illető jogi végzettséggel, de például főiskolai diplomával, illetve közbeszerzésireferens-végzettséggel igen, ahol jogot is tanult?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeket kell előírni, melyhez jogi végzettség kell, de a feladat ellátásához nem feltétlenül szükséges szakvizsgázott jogász vagy ügyvéd. Ezt az ajánlatkérőnek kell biztosítania, ami akár úgy is lehetséges, hogy egy külsős szavazó tagja is van a bizottságnak, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...jártas szakemberhez fordul, lehet ez hivatalos közbeszerzésitanácsadó, vagy közbeszerzésre szakosodott jogtanácsos, ügyvéd.Fontos tudni, hogy közbeszerzési eljárásban, legyen az nyílteljárás, vagy kisebb értékű egyszerű eljárás, ahhoz, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Közbeszerzés és beszerzés

Kérdés: Kérem, hogy szíveskedjenek értelmezni az éves statisztikai összegzés (30. melléklet a 15/2004. IM rendelethez) I/7. és I/8. pontja közötti különbözőséget, illetve összefüggést, különös tekintettel arra, hogy a közbeszerzés és a beszerzés fogalma szinonima vagy sem! Ha nem, akkor mit kell érteni a beszerzések fogalmán, számán és értékén?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységvégzésére irányul, ha az ajánlatkérő központi költségvetési szerv;– a 153. §-ban meghatározott szolgáltatás (ügyvédiszolgáltatás) megrendelése esetében.A kérdésre a választ a fentiek ismeretében, illetveösszevetésével adhatjuk meg. A Kbt. 292...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazása

Kérdés: Építési beruházásnál műszaki-ellenőrzési tevékenységi szolgáltatás tervezett értéke a nemzeti értékhatár alatti. Egyszerűsített eljárás szerint kell-e eljárni ilyen esetben? Mely esetekben nem kell alkalmazni az egyszerű közbeszerzésre vonatkozó eljárásokat nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] ...végzésére irányul, ha az ajánlatkérő központi költségvetési szerv, továbbá a Kbt. 153. §-ában meghatározott szolgáltatás – ügyvédi szolgáltatás – megrendelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.