Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kéréskézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertesajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §).Ha azonban az ajánlattevő a kirívóan alacsony vagy magasellenszolgáltatás kapcsán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...(1) és (2) bekezdésére. E szerint azajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben -közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevőazonban nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Kifogásolás joga kirívóan alacsony ár elfogadásánál

Kérdés: Joga van-e az ajánlattevőnek az eredmény kihirdetésénél a másik alacsony árát kifogásolni?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított ötmunkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződőérdekeit is (Kbt. 73....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Tájékoztatás elmulasztásának következményei

Kérdés: A közelmúltban részt vettünk egy, a Kbt. 225. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson. A tárgyalást az ajánlattevőkkel egymást követően egy fordulóban folytatták le. A többi ajánlattevő ajánlatáról sem a tárgyalás előtt, sem azt követően – hivatkozással az ajánlatkérő titoktartási kötelezettségére – semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Az előzőekben leírt eljárástípus esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 80. §-ának (3)-(4) bekezdéseit, valamint 96. §-ának (1) és (3) bekezdéseit, annak ismeretében, hogy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv ugyanis nem tartalmazta a bírálat során értékelt adatokat; az eredményhirdetésről nem kaptunk jegyzőkönyvet, illetve az ajánlatokról készített írásbeli összegzést sem kaptuk meg?
Részlet a válaszából: […] A titoktartási kötelezettsége az ajánlatkérőnek az üzletititokra vonatkozik. A közbeszerzési törvény 80. §-ának (3) bekezdéseegyértelművé teszi, hogy az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell – az ajánlattevők nevét, – címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Elbírálási szempontokon alapuló adatok ismertetésének köre

Kérdés: Az ajánlatok felbontásakor kiíró megteheti-e, hogy nem ismerteti az összes elbírálási szempont adatát?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében az ajánlattevőneklehetősége van arra, hogy az ajánlatában -kifejezetten és elkülönített módon,mellékletben – közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthassa, a (2)bekezdés szerint azonban az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.