Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...fedezet összegének a Kbt.-ben szabályozott módon igazoltnak kell lennie, azaz főszabály szerint az ajánlatkérő az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adattal igazolja a rendelkezésre álló fedezet összegét, amely a bontáson ismertté válik. EKR-en kívüli bontás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Ajánlat visszavonása ajánlati kötöttségi időszakban

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha már beállt az ajánlati kötöttség, és mi mégis vissza szeretnénk vonni az ajánlatot, amikor az ajánlatkérő már értékel, de még nincs döntés?
Részlet a válaszából: […] ...van lehetőség arra, hogy az összegezésben mást jelöljön meg az ajánlatkérő. Az értékelés során történő visszalépés folyamata az EKR-ben ennek megfelelően rendkívül egyszerű. A visszalépésnek tehát kevésbé jelenik meg az az elvi kockázata, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága

Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásához először is célszerű áttekinteni, hogy mi alapján merülhet fel egyáltalán az ajánlatkérő részekre bontási kötelezettsége, és mi állhat annak hátterében. A Kbt. 58. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megadni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Összegzés kiadásának határideje

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] A bírálati időszak hossza nyílt eljárás, építési beruházás esetében 60 nap, mely 60 nappal meghosszabbítható a Kbt. 81. § (11) bekezdése és 70. § (2) bekezdése alábbi szabályai alapján:– a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...hogy amennyiben a fedezet nem elvonás miatt – 75. § (3) bekezdés -, hanem egyébként is kevés lenne, úgy a fedezet összegét az EKR-ben kell igazolni, vagy nem elektronikus eljárás esetében a hirdetménykezelő rendszerben. Ez utóbbi szabály ma már idejétmúlt, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak szerinti időszak, csak kitolódott a meghosszabbított ajánlattételi idővel és meghosszabbodott, de a kapacitásbeli képességekre így sem volt jelentős befolyással. Továbbá a meghosszabbított új ajánlattételi határidő is hozzájárult ahhoz, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Eljárás fedezetet jelentősen meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Ha az összességében legkedvezőbb pontozású ajánlat a legdrágább, és messze meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet az ajánlati ár, akkor mi a kizárás megfelelő hivatkozási alapja? Nyertesnek hirdethetem-e a másik (30%-kal kedvezőbb ajánlatot tevő) céget, ha egyébként érvényes az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ...(...) – b) pont.A (4) bekezdés szerint a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét. Ha a 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely ok miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban megjelölt időpontban és helyszínen gondoskodni az ajánlatok felbontásáról az EKR használatával. Speciális, a nemzeti rezsimbe illeszkedő szabály, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Szerződéskötés részajánlattétel esetén

Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?
Részlet a válaszából: […] ...a becsült érték, tárgy és a mennyiség meghatározását, azaz gyakorlatilag csak technikai értelemben tekinti azt egy eljárásnak részekre bontás esetén. A (6) bekezdés az egyes részek kapcsolatait, viszonyát annyiban pontosítja, hogy korlátozható ugyanazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés r) pont, 94. § (4) bekezdés b) pont, 105. § (3) bekezdés j) pont, 119. § (2) bekezdés m) pont], ezt az információt az EKR-ben folytatott eljárások tekintetében csak abban az esetben kell feltüntetni, ha a 3. §-ban foglalt valamely okból nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
1
2
3
4