Visszavont ajánlat érvénytelenné nyilvánítása

Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlattételi határidőben ajánlatot nyújtott be az EKR-ben, majd ezt követően visszavonta azt, valamint úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Mindezek alapján az ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy annak visszavonása sérti a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdésében előírt ajánlati kötöttséget. Az érvénytelenítés jogcíme: Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont: egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez miért nem ütközik a Kbt.-be, amikor erre a lehetőségre külön eljárási cselekmény is létezik az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. § (11) bekezdése valóban kitér az ajánlati kötöttségre az alábbiak szerint:A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet a válaszából: […] ...követelményt támasztott. Különösen akkor jelenthető ez ki még nagyobb bizonyossággal, ha például az ajánlatkérő a korábbi évekre vonatkozóan referenciaigazolást is kért, amely alapján megállapítható, hogy az adott ajánlattevő ilyen jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Az ajánlattevő pénzforgalmi számlájának zár alá vétele a közbeszerzési eljárás kontextusában

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzés szempontjából, ha az eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság pénzforgalmi számláját a nyomozó hatóság – a korábbi vezető tisztségviselő által a társaság felhasználásával elkövetett bűncselekmény (például költségvetési csalás) miatti nyomozás során – kényszerintézkedésként, biztosítási céllal zár alá vette?
Részlet a válaszából: […] ...jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja csak a tevékenységüktől bíróság által jogerősen eltiltott (vagy tevékenységükben ugyanígy korlátozott) gazdasági szereplők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Online tárgyalástartás a koronavírusra hivatkozással

Kérdés: Koronavírus miatt van-e lehetőség a tárgyalás online formában történő megtartására?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyal a szerződés feltételeiről.A Kbt. 87. §-a rögzíti, hogy az ajánlatkérő meghatározhatja azokat a minimumkövetelményeket, melyekről nem kíván tárgyalni, továbbá a felhívásnak tartalmaznia kell a tárgyalás lefolytatásának menetét, alapvető szabályait, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Ajánlati ár emelése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő nincs kötve ajánlatához, csak a tárgyalást követően benyújtott végleges ajánlathoz. Emelheti az ajánlattevő az ajánlati árát, ha a műszaki tartalom nem módosult? A közbenső ajánlat benyújtását megelőzően megküldtük valamennyi ajánlattevő részére, hogy a megrendelésre kerülő alkalmazásfejlesztésnek (programnak) tartalmaznia kell a licencdíjakat is, azonban az egyik ajánlattevő a közbenső ajánlatában sem számolt ezzel a költséggel. A végső ajánlattétel során kiegészítheti (tehát emelheti) ezzel a költséggel az ajánlati árat?
Részlet a válaszából: […] ...hogy – a 97. § (2) bekezdés a) és b) pontjára figyelemmel – a szakmai ajánlattal kapcsolatban melyek azok az elemek, amelyekről nem lehet tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni fog. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] ...úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes részvételre jelentkezőnek megküldeni;– az ajánlatokról vagy részvételi jelentkezésekről készült írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kizáró ok és alkalmatlanság a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: Ha az alkalmassági feltétel hiánya és a kizáró ok a szerződés teljesítésének időszakában következik be, fel kell bontanom az ajánlattevővel kötött szerződésemet? Mi a teendő akkor, ha az alvállalkozó vagy az erőforrás-szervezet válik érintetté a fenti körben?
Részlet a válaszából: […] ...teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi, és az (5) bekezdés szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.Az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...azajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhetaz ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.A 87. § (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlatnak abírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Alkalmatlanná nyilvánítás alapja

Kérdés: Minek alapján állapítható meg az, hogy az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére? És ha ezt állapítja meg az ajánlatkérő, mi a következménye, illetve a megállapítás ellen az érintett ajánlattevő fordulhat-e jogorvoslatért?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározása mellett azajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meg kell határoznia azt is, hogy azelőírt alkalmassági feltételekre vonatkozóan mely körülmények megléte,illetőleg hiánya, vagy azok milyen mértékű hiányossága, fogyatékossága zárja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Érvénytelen dokumentum pótlása kétlépcsős eljárásban

Kérdés: A részvételi szakaszban benyújtottuk a cégkivonatot, melynek érvényessége – a kiírás figyelembevételével – az ajánlatételi szakaszra már nem fog fennállni. Újra be kell azt nyújtanunk? (Ajánlatkérő a részvételi szakaszban megkövetelte a benyújtást.)
Részlet a válaszából: […] ...befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerintírásbeli összegezést köteles készíteni a részvételi jelentkezésekről, amelybena részvételre jelentkezők alkalmasságát, illetőleg alkalmatlanságát arészvételi felhívásban előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
2