Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett kizáró ok az alábbi:A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Tájékoztatás közzététele szerződésteljesítésről

Kérdés: A hatályos jogszabályok szerint a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatást a CoRe szerződés-nyilvántartó rendszerben kellene közzétenni, ez azonban jelenleg technikailag nehezen megoldható. Megfelel ebben a helyzetben, ha az ajánlatkérő továbbra is a KBA-ban teszi közzé a tájékoztatást?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdést:– az ajánlatkérő a Kbt. 26. § (1) bekezdése szerinti bejelentési vagy változásbejelentési kötelezettségét az EKR-ben történő regisztráció vagy adatmódosítás útján teljesíti. A Közbeszerzési Hatóság az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Eljárás alvállalkozó, szakember cseréje esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Hatóság szerződésmódosításra vonatkozó útmutatójában szerepel, hogy szakember-, illetve alvállalkozó-csere, -bevonás esetén szerződésmódosításnak van helye. Ezek szerint minden egyes alvállalkozó-csere (bevonás) esetében szerződésmódosításra van szükség, még akkor is, ha az alvállalkozók nem jelennek meg az ajánlatban, hanem bejelentésüket külön adminisztráljuk, tehát az nem a szerződés része?
Részlet a válaszából: […] ...eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről (K. É. 2017. évi 81. szám; 2017. május 19.) kifejezetten kitér a kérdésre az alábbiak szerint."...az új alvállalkozó Kbt. 138...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Nyilatkozat alvállalkozóról

Kérdés: A 2011. évi CVIII. törvény 128. §-ának (2) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevő a teljesítés során kizárólag a 10 százalék feletti alvállalkozót köteles bejelenteni, tekintettel a 40. § (1) bekezdés b) pont szerinti nyilatkozatra, vagy a 10 százalék alatti alvállalkozókról is köteles nyilatkozni, ha a teljesítés a 2015. évi törvény hatálya alá is benyúlik?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok alapján is élt a bejelentési kötelezettség, illetve a kizáró oki nyilatkozattételi kötelezettség, nem csak a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Védett műhely minőség-ellenőrzése

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
Részlet a válaszából: […] ...vagy személyt jelent.A Közbeszerzési Hatóság honlapján jelenleg ez az adatbázis érhető el, mely nem azonos a korábbi védett műhelyekre vonatkozó adatbázissal.Az NRSZH honlapján található tájékoztató szerint ugyanakkor jogszabályváltozás miatt 2013. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Kötbérigény érvényesítésének időpontja az új, fakultatív kizáró ok szempontjából

Kérdés: Ha a szerződésszegés, amely miatt az ajánlatkérő kötbérigényt érvényesít, 2015. november 1-je előtti, de a kötbérigényt november 1-jét követően érvényesíti az ajánlatkérő az ajánlattevővel szemben, az az új fakultatív kizáró ok körébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozik.A hatályos Kbt. 197. §-ának (1) bekezdése szerint a törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Részesedésszerzés bejelentésének kötelezettsége

Kérdés: 50 százalékban – gazdasági társaságként – közvetlenül tulajdont szereztünk egy olyan belföldi illetőségű, itt adózó gazdasági társaságban, amely semmilyen szempontból nem tartozott a részesedésszerzéskor és nem tartozik jelenleg sem a Kbt. 56. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti kizáró okok hatálya alá. Ezt a részesedésszerzést jelentenünk kell a folyamatban lévő közbeszerzési szerződéseink vonatkozásában az ajánlatkérőknek?
Részlet a válaszából: […] ...teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi, és az (5) bekezdés szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti – a) és b) pontok.Az (5) bekezdés alapján az ajánlatkérőként szerződő fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Logisztikai tevékenység elszámolása

Kérdés: Ajánlatkérő készletbeszerzéseihez többször kapcsolódnak olyan szállítók (fuvarozók, szállítmányozók), akik a raktárakba, szállítási helyekre elszállítják az anyagot. A pályázó cégek logisztikai tevékenység címén jelölték meg a fuvarozóikat. A kifizetés szempontjából hogyan kell kezelnünk ezeket az alvállalkozókat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a 4. §-ában kifejti az alvállalkozó fogalmát, melyneksorán nem sorolja alvállalkozói körbe az alkatrész- vagy alapanyag-szállítót,építőanyag-szállítót.A rendelkezés szerint alvállalkozó az a szervezet vagyszemély, amely vagy aki a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Szerződésteljesítés ajánlatkérő által

Kérdés: Változtak-e a fizetési feltételek a közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...és tartalommal való teljesítésétől számítottlegkésőbb harminc – az Európai Unióból származó forrásból támogatottközbeszerzésekre irányuló eljárások esetében hatvan – napon belül azellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Szerződés közzététele honlapon

Kérdés: A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint a szerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő – amennyiben rendelkezik honlappal – a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni honlapján. Pontosan mit ért ezen a törvény? A szerződés teljes tartalmát fel kell tenni a honlapra? Ha nem a teljes tartalmat, akkor pontosan mit? (Például: a közbeszerzési eljárás azonosítója, nyertes ajánlattevő neve, címe; a nyert tételek egyösszegű nettó értéke stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...miszerint ugyanezen honlapon az ajánlatkérő a szerződésalapján a nyertes ajánlattevő és az alvállalkozói közötti kifizetésekről isköteles közzétenni tájékoztatót, így a teljes nyilvánosság az irányadó aszerződés teljes pénzügyi folyamatára.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.
1
2