Ajánlatkérő szervezet, gazdasági szereplő képviselője az EKR-ben

Kérdés: Ellenőrizhető-e, illetve azonosítható-e, ha egy ajánlatkérő szerkesztési jogosultsággal rendelkező munkavállalója feltölt egy anyagot, majd ezt a valódi képviselő adja be, aki be is tudja nyújtani a dokumentumot? Tud élni ezzel az érvvel az ajánlatkérő, ha úgy véli, hogy ténylegesen nem a képviselő töltötte fel a dokumentumot? A jogszabályváltozások tisztázzák-e azt a helyzetet?
Részlet a válaszából: […] ...hanem azt írja elő, hogy kit kell az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének tekinteni az alábbiak szerint:Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy – az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Képviselő az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet a nyilatkozattételről azt írja, hogy az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekintetni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Ez a szuper user? Meghatalmazható a szuper user más által nyilatkozattételre?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges. A rendszerben a nyilatkozattétel úgy is megvalósulhat, hogy a jogosultsággal rendelkező az űrlapot kitölti. A jogosultságok az EKR-ben sokrétűek, azonban a nyilatkozattétel vonatkozásában nem a szuper user jogosultsághoz köthetők. A szuper user jogosult arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Jogosultsági kérelem módosítása, visszavonása

Kérdés: Teljesen véletlenül kattintottam egy szervezethez csatlakozási szándékkal. Tudom-e ezt törölni?
Részlet a válaszából: […] A jogosultságikérelem-elbírálás keretében van lehetőség a kérelem módosítására, valamint visszavonására is, így a továbbiakban nem jelenik meg a másik gazdasági szereplőnél a kérelem.Az új jogosultságkérelem esetében ugyanakkor szükséges üzenetet írni, például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...– így különösen a technológiai eljárásokra, a műszakimegoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikaimódszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést,amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.