Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...eljárási rezsimhez igazítania a becsült értéket. Hangsúlyozandó továbbá, hogy a szabályszerűen leválasztott kis értékű közbeszerzésekre nézve a nemzeti eljárásrendben alkalmazandó eljárási szabályokat a leválasztott rész önmagában vett becsült értéke alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Későbbi csatlakozás lehetősége keretmegállapodáshoz

Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy az Európai Bíróság döntése értelmében a keretmegállapodásos eljárások esetében a csatlakozó szervezetek a későbbiekben már nem csatlakozhatnak, sőt már az eljárás megkezdésekor meg kell adni, milyen értékben kívánnak beszerezni például egy központi beszerző szervezet keretmegállapodásából. (Az ügy számát nem ismerjük, de ez alapján talán beazonosítható.)
Részlet a válaszából: […] ...Unió Bírósága valóban hozott egy igen meglepő döntést, mely komoly hatással lehet a későbbiekben az európai központi beszerző szervezetekre. A C-2016/17. számú döntés a Közbeszerzési Hatóság honlapján is elérhető.Lényege, hogy valamely ajánlatkérő szerv eljárhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...szerződés teljesítése során fellépő nehézségek megoldása érdekében, hogy automatikusan az e megállapodásban foglalt feltételekről szóló új ajánlati felhívást lenne köteles közzétenni. E bíróság szerint a végrehajtási nehézségek új tényezők,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...sajátos, különösen szociális, illetve környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg. Az ilyen szerződéses feltételekre utalást az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, és a feltételeket a dokumentációban foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Nemzeti elbánásban részesülő termékek

Kérdés: A dokumentációban szerepel egy olyan nyilatkozat, amiben fel kell sorolni az ajánlott termékeket annak megjelölésével, hogy az adott termék nemzeti elbánásban részesül-e vagy sem. Honnan lehet tudni, hogy egy termék nemzeti elbánásban részesül? Mi szabályozza ezt a kérdést? Továbbá kérdésünk, hogy ha egy adott, az ajánlattevő által ajánlott termék nem részesül nemzeti elbánásban, ez közbeszerzési szempontból milyen következményekkel jár?
Részlet a válaszából: […] ...kizárható az eljárásból, azaz vele szemben nem érvényesül azesélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelménye. A Kbt. alapelvekről szólószabályozása ennek tudatában értelmezendő.A törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzésieljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Termékösszetétel megadásának lehetősége

Kérdés: A termékek összetételének megadásával élhet-e az ajánlatkérő, megszabhat-e maximális víztartalmat, fehérje-, zsír-, só- stb. tartalmat a beszerzendő áru (termék) vonatkozásában, vagy ezzel sérti a verseny-, illetve esélyegyenlőséget?
Részlet a válaszából: […] ...a fenti alapelvek betartása azonban nem jelentheti azt, hogy az ajánlatkérő ne határozhassa meg, hogy adott esetben milyen összetételű termékre, árura van szüksége. Ez pedig lehetséges akár a termék összetételének meghatározásával is. Más kérdés, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...a bíróságtól. (A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a bíróság eljárására bizonyos eltérésekkel a közigazgatási perekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.)Amennyiben az érintett él keresetindítási jogával, a keresetlevelet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.