Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...2. § (8) bekezdése kifejezetten a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazását írja elő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre, a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel. A szerződés megkötésével a szerződő felek már olyan jogviszonyba kerülnek egymással, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

A 317/2013. Korm. rendelet és a Kbt. viszonya

Kérdés: Mi a viszony a 317/2013. Korm. rendelet és a Kbt. között? A jogszabályi hierarchián túl amennyiben nem Kbt.-köteles a beszerzés, alkalmazni kell a Korm. rendeletet?
Részlet a válaszából: […] ...(2) A felhívásban – többszakaszos eljárás esetén legkésőbb az ajánlattételi felhívásban -, illetve a dokumentációban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) meghatározottakkal összhangban meg kell határozni..."A Korm. rendelet 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Csatlakozási kötelezettség az NKOH-hoz

Kérdés: Két szervezet összevonásának előkészítése során kötelező-e a Nemzeti Kommunikációs Hivatal szolgáltatásainak igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. kormányrendelet az alábbiak szerint definiálja a szervezetfejlesztési feladatot, mely a kérdésben jelzett szervezet-összevonás kapcsán felmerülhet."11. K15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Felelősség a közbeszerzési törvény alkalmazásának mellőzése miatt

Kérdés: Számonkérhető-e az ajánlattevő, ha tudott arról, hogy az ajánlatkérő mellőzte a közbeszerzési törvény alkalmazását, bár aktív módon nem vett részt annak elkerülésében? Ha szerződésmódosítás keretében történik mindez, ahol közösen döntenek, hogyan változik az előző kérdés megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...maga az érintett közbeszerzési szerződés – mind az eredeti formájában, mind a jogellenes módosítását követően – a közbeszerzésekről szóló irányelvek tárgyi hatálya alá tartozik. Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak szerinti időszak, csak kitolódott a meghosszabbított ajánlattételi idővel és meghosszabbodott, de a kapacitásbeli képességekre így sem volt jelentős befolyással. Továbbá a meghosszabbított új ajánlattételi határidő is hozzájárult ahhoz, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Bírálóbizottság véleménykialakításának folyamata

Kérdés: Megfelelő-e az a gyakorlat, ha a bírálóbizottság szavaz, és egyszerű többséggel alakítja ki a véleményét? Mi a helyzet abban az esetben, ha három szakértelem leszavazza a negyediket, azaz például a műszaki szakértelemmel rendelkezőnek az a véleménye, hogy nem jó az ajánlat? Csak a négy szakértelem egyetértésével lehet nyertest hirdetni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzatának, ahol a bírálóbizottság elnökének többletjogosítványt adva a vitás kérdésekről az elnök véleményt formálhat, vagy éppen különvélemény leírására is lehetőség van a döntéshozó számára. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...céljából lefolytatott beszerzése során – e) pont.A törvény 114. §-ának (1) bekezdése alapján a közszolgáltatói szerződésekre a VI-XII. Fejezetek szabályait a jelen fejezetben, valamint a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.Az (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Összeférhetetlenség az új szabályozásban

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy enyhültek az összeférhetetlenségi szabályok. Ez valóban így van? (Ajánlatkérőként tesszük fel a kérdést.)
Részlet a válaszából: […] ...pártatlan és tárgyilagos gyakorlásával. Azösszeférhetetlenség a továbbiakban az ajánlatkérő által az eljárásba bevontszemélyekről szól, amelyről az érintett szervezet, személy külön nyilatkozik.Az irányadó rendelkezéseket a következőkben ismertetjük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Közbeszerzésiterv-készítési szempontok

Kérdés: Milyen szempontok figyelembevétele szükséges a jó és használható közbeszerzési terv elkészítéséhez? (Elsősorban gyakorlati oldalról tesszük fel a kérdést.)
Részlet a válaszából: […] ...több eljárás indításának lehetővé tételéig,vagy egyes sorok összevonásáig is terjedhet. A jogszerű összevonást vagyrészekre bontást nem a közbeszerzési tervben való változtatás alapozza meg,hanem a Kbt. vonatkozó szabályai. 3. A közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Kutatáshoz használt felszerelések beszerzése és közbeszerzés, valamint egybeszámítás kapcsolata

Kérdés: Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynekcélja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymássalmeghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen azellenszolgáltatás mértékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
1
2