Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...fedezet összegének a Kbt.-ben szabályozott módon igazoltnak kell lennie, azaz főszabály szerint az ajánlatkérő az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adattal igazolja a rendelkezésre álló fedezet összegét, amely a bontáson ismertté válik. EKR-en kívüli bontás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Súlyos szerződésszegés bejelentése

Kérdés: Önkormányzat ajánlatkérő vagyunk. Szerintünk az egyik szerződő partnerünk súlyos szerződésszegést követett el, kötbérezni akarjuk, és erről hivatalos levélben tájékoztattuk. A partnerünk jelezte, hogy nem fogadja el a véleményünket, és pert fog indítani, ha mégis szerződésszegésre hivatkozással kötbérezzük. Ebben az esetben mikor kell a súlyos szerződésszegést bejelenteni a Közbeszerzési Hatóság részére? Hiszen nem ismert a per kimenetele.
Részlet a válaszából: […] ...Fontos megjegyezni, hogy a Kbt. 142. § (5) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség kizárólag azokra a szerződésszegésekre vonatkozik, amelyek súlyosak, és egyúttal a jogszabályhelyben felsorolt következményekhez vezettek. Önmagában egy szerződésszegés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Szerződés felmondásával kapcsolatos közzétételi kötelezettség

Kérdés: A szerződés felmondásával kapcsolatos közzétételi kötelezettségre vonatkozik a kérdésem. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint ha azt a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály az egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjának, valamint a 12. § (1)-(5) bekezdésének alkalmazásával megkötött szerződéseket, a szerződéskötést, valamint a szerződésmódosításokat, a szerződés módosítását követően haladéktalanul. A Kbt. nem nevesíti, hogy a szerződés felmondását is közzé kell-e tenni, azonban a fenti hivatkozás értelmezhető úgy is, hogy a felmondás is szerződésmódosítás, tekintettel arra, hogy módosítja a meglévő szerződést (megszünteti azt).
Részlet a válaszából: […] ...– valamint, ha az a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni-a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjának, valamint a 12. § (1)-(5) bekezdésének alkalmazásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Rendes felmondás alkalmazása közbeszerzési szerződésben

Kérdés: A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés a Ptk.-val összhangban tartalmazhat-e rendes felmondást, például 90 napos felmondási idővel, illetve azzal, hogy a szerződés a megkötésétől számított egy (vagy kettő) évig rendes felmondással nem mondható fel?
Részlet a válaszából: […] ...felmondási okok nem módosíthatók, figyelembevételük kötelező a teljesítés során, még ha a szerződés nem is kifejezetten utal ezekre a szabályokra. Különbözik a fentiektől a Kbt. 143. §-ának (1) bekezdése, mivel ez a szabály a felmondás lehetőségére utal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Határozott időtartamú szerződés felmondása

Kérdés: 48 hónapra kötünk egy orvosi személyes közreműködői (megbízási) szerződést. Ez egy bizalmon alapuló szerződés. A megbízásra a Ptk. rendelkezése a következő: A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható [Ptk. 6:278. § (4) bekezdés]. A szerződés a Ptk.-val összhangban tartalmazhat-e rendes felmondást, például 90 napos felmondási idővel, azzal, hogy a szerződés a megkötésétől számított egy (vagy kettő) évig rendes felmondással nem mondható fel?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazását nem akadályozza. Javasolt tehát figyelemmel lenni a szerződésben a fenti szerződés megszüntetésére vonatkozó kötelezettségekre, azokat nem zárhatja ki sem az ajánlatkérő, sem az ajánlattevő a teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Konzorciumi tag felelőssége az új Kbt. alapján

Kérdés: Egy másik ajánlattevővel indultunk egy közbeszerzési eljárásban. A konzorciumi szerződésben vállaltuk az egyetemleges felelősséget az ajánlatkérő felé. Ha a konzorciumi partnerünk hibás teljesítése, illetve szerződésszegése miatt felmondja a szerződést az ajánlatkérő, mennyiben érint ez minket a további közbeszerzési eljárásokban való részvétel szempontjából? A jogviszonyra még a korábbi Kbt. vonatkozik. Az új szabály milyen rendelkezést tartalmaz erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...Az új Kbt. azonban az alábbi választható kizáró okokat rögzíti, mely már az új törvény hatálya alatt történt szerződésszegésekre is alkalmazandó, tekintettel arra, hogy a törvény hatálybalépése az alábbi, szerződésszegéssel kapcsolatos szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Eljárás szerződéses feladatok kiterjesztése esetén

Kérdés: Őrző-védő szolgálattal van határozatlan időre kötött szerződésünk portaszolgálat ellátására és épületen belüli őrzésre. A külső terület őrzésére is őket szeretnénk felhívni gyorsított eljárás formájában (hirdetmény nélküli tárgyalásos). Megtehetjük-e, illetve fel kell-e mondanunk a többi szerződést is, és egyben kiírni a fenti tevékenységekre az eljárást az értéknek megfelelően?
Részlet a válaszából: […] Az eredeti szerződések felmondására nincs szükség, hiszen abeszerzési tárgyakat saját döntési körében bonthatja az ajánlatkérő. Aportaszolgálat és az épületen belüli őrzés azonban véleményünk szerint nemalapozza meg hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.