Kizárás versenyjogi jogsértés miatt

Kérdés: A közbeszerzésből való kizárást versenyjogi jogsértés miatt csak a Gazdasági Versenyhivatal döntése alapozza meg, vagy az ajánlatkérő döntése is megalapozhatja?
Részlet a válaszából: […] ...fennáll, de a későbbiekben nem kerül a versenyhatóság elé az ügy, akkor is alkalmazhatta azt az ajánlatkérő.A C-66/22. számú ügyben az Európai Unió Bíróság szerint a 2014/24/EU irányelv 57. cikke (4) bekezdésével ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Nemzeti szabvány előírása egyenértékűség nélkül

Kérdés: Előírható-e speciális nemzeti szabvány a műszaki leírásban úgy, hogy az azzal egyenértékűséget nem teszi lehetővé az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...nem pedig funkcionális követelményeket, teljesítménykövetelményeket."46. § (2) A közbeszerzési műszaki leírást – az Európai Unió jogával összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül – az ajánlatkérő választása szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

A "vagy azzal egyenértékű" kitétel alkalmazása a felhívásban

Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...képezik az alapját a műszaki leírásnak.A kormányrendelet 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési műszaki leírást – az Európai Unió jogával összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül – az ajánlatkérő választása szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

A Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozatminta tartalma

Kérdés: Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott, a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozatmintán pontosan milyen tényt vagy adatot lehet igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...igazol az ajánlattevő.A kérdésben is hivatkozott Kbt.-rendelkezés alapján nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő – az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Igazoláskérés és felvilágosításkérés elhatárolása

Kérdés: Az ajánlatkérő másodszorra kérdezi azonos eljárásban, hogy biztosan nincs-e a német, kapacitást biztosító szervezetemnek online adatbázisa, amit nem nyilatkoztam le korábban. Mit tehetek ilyen helyzetben? Igazoljam idő előtt, és szerezzem meg az igazolásokat már most?
Részlet a válaszából: […] ...véthetett az EEKD kitöltésekor.A Kbt. 69. § (11) bekezdése értelmében nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő – az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Kapacitást biztosító cseréje

Kérdés: Az egyik futó szerződésben indokoltnak tartjuk előbb-utóbb lecserélni a kapacitást nyújtót, mert azok a kollégák, akik korábban ebben a pályázatban tevékenyen részt vettek, és ezáltal minden üzleti információ a birtokukban van, részben elhagyták a céget. Mikor és milyen módon tudjuk lecserélni a kapacitást biztosítót? A mód alatt a gyakorlati megoldást értem: az egyszerű megrendelő felé történő értesítésen kívül kell-e még tennünk valamit a közbeszerzés szabályossága érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...kapacitást biztosító az értékelttel legalább egyenértékű szakemberre cserélhető.A megoldás mindkét esetben logikus, figyelemmel az Európai Unió Bíróságának megközelítésére, mely különösen szerződésmódosítás esetében szembetűnő, és célja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Hamis adatszolgáltatás értelmezése

Kérdés: Létezik-e olyan hamis adatszolgáltatás, ami nem gondatlan, nem is szándékos, egyszerűen csak másként értelmezi az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a gondatlanságnak fenn kell állnia abban az esetben, ha az értékelésre vonatkozó döntést befolyásolta az adatszolgáltatás.Az Európai Unió Bírósága az ún. Esaprojekt-ügyben (C-387/14) úgy fogalmazott, hogy a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdésének g)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...okok hatálya alá.Az Esaprojekt-ügyben (C-387/14) még a korábbi irányelvek vonatkozásában ugyan, de hasonló értelmezési környezetben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy szabadon, kétszakaszos eljárásban a második szakaszban nincs lehetőség új gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hamis adatszolgáltatás szakember referenciájával kapcsolatban

Kérdés: Abban az esetben, ha értékelési szempont, a szakember referenciája és iratbetekintés során az egyik ajánlatkérő megállapítja, hogy a referenciában megjelölt tétel nem pontosan azt tartalmazza, amit az ajánlatkérő előírt – így az valójában nem fogadható el –, az hamis nyilatkozattételnek minősül vagy sem? (Az alkalmassági követelmény csak a szakember képesítését írja elő, a referenciát az értékeléshez kérik, továbbá hiánypótlást követően adta be végül a referenciát az ajánlattevő, tehát már nincs lehetőség több kör hiánypótlásra a kérdésben.)
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg – ia) és ib) alpontok.A C-387/14., ún. ESAPR PROJEKT ügyben az Európai Unió Bírósága úgy foglalt állást, hogy nem kell a hamis adatszolgáltatásnak feltétlenül szándékosnak lennie, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Külföldi gazdasági szereplők igazolásainak beszerzése, hiánypótoltatása

Kérdés: Egy uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárásunkban az egyik ajánlattevő külföldi, osztrák. Az ESPD II. részében az A /e) pontban "Igen" választ írt:
"e) A gazdasági szereplő tud-e igazolást adni a társadalombiztosítási járulékok és adók megfizetéséről, vagy meg tudja-e adni azt az információt, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő számára, hogy közvetlenül beszerezze azt bármely tagország díjmentesen hozzáférhető nemzeti adatbázisából?" "Ha a vonatkozó információ elektronikusan elérhető, kérjük, adja meg a következő információkat:" ide nem írt semmit. Az e-Certisben a társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség szempontoknál azt látom, hogy "Igazolás nem lehetséges". Nem tudom, hogy kell-e hiánypótoltatnom, egyáltalán be kell-e írnia valamit az ajánlattevőnek? Ha igen, mit? Az ESPD III. részében a Kizáró okok A., B., C., D. pontjaiban az ajánlattevő azt nyilatkozta, hogy az információ elektronikusan NEM elérhető. Külföldi ajánlattevőnek be kellene írnia a konkrét URL-t, hiszen ő nem szerepel a magyar adatbázisokban. Jól tudom? Az e-Certis rendszert nem igazán értem. A típusnál "Igazolás", "Szempont", "Kibocsátó" szerepel. Hogyan kell értelmezni? Például ahol igazolást ír, ott be kell kérni az igazolást, ha magától nem csatolja az ajánlattevő? Tehát a kérdésem, hogy a fent megnevezett hiányokat kell-e hiánypótoltatnom és hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...fordítása is kérhető.Az előző bekezdésben megjelölt Kbt.-rendelkezés alapján nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő – az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.
1
2
3
7