9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Ajánlatkérők saját eljárásrendje
Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
2. cikk / 9 Közzétételi kötelezettség
Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
3. cikk / 9 Összegzés indokolása
Kérdés: Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésnek milyen mélységben kell tartalmaznia a nyertes ajánlattevő kiválasztásának indokát? (Adott eljárásban a bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat volt.)
4. cikk / 9 Értelmezések a Kbt. 97. §-ához
Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
5. cikk / 9 Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága
Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
6. cikk / 9 Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata
Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
7. cikk / 9 Igazolások, nyilatkozatok meglétének vizsgálhatósága
Kérdés: A Kb. 96. §-ának (3) bekezdése biztosítja a nyilvánosságot a közbeszerzési eljárásban az eredményhirdetés után. A (3) bekezdés lehetőséget ad-e a pályázóknak, hogy a versenytársak ajánlati dokumentációjában az előírt igazolások és nyilatkozatok meglétét megvizsgálják? Amennyiben egy igazolás vagy nyilatkozat hiánya a pályázatnál kizáró ok lehet, akkor milyen lehetőség van ennek megvizsgálására?
8. cikk / 9 Feladatok az eredményhirdetésen egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban vagyunk ajánlattevők. Az ajánlattételi felhívásban meghatározott bírálati szempont a "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" volt. Megtörtént a három ajánlat bontása. Sem az összeget nem ismertették a felolvasólap alapján, sem jegyzőkönyv nem született a jelenlevők aláírásával. Kérdésem: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál kötelező-e a megajánlott összegeket is felolvasni (mind ez idáig én úgy tudtam, igen)?
9. cikk / 9 Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
