Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban saját véleményünket rögzítjük az érintett esettel kapcsolatban, ismerve a jogorvoslati fórum, valamint az ajánlatkérő véleményét az érintett határozat alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] A kizáró okok közül a kartellel kapcsolatban két kizáró ok jöhet szóba az alábbiak szerint:A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Bírságkiszabás az ajánlatkérővel szemben

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját magát támadja meg, mert az értékelés során nem járt el megfelelően, és az összegezést már közzétette, akkor számíthat bírságra, vagy a saját feljelentés alapján a bírság kiszabása nem valószínű?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 165. § (3) bekezdésének d) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy szervezettel jogviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán a szerződés semmisségére vonatkozó egyes rendelkezéseket kell áttekinteni, amelyeket a Kbt. 137. §-a tartalmaz.A 137. § (1) bekezdése szerint semmis a szerződés, ha– azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;– hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] A gyártói adatlapra vonatkozóan nincsenek jogszabályi előírások, azaz az egyenértékűség igazolására nem minden esetben elegendő a benyújtásuk, hiszen minden gyártói adatlap másként épül fel. A gyártói adatlapok egy része nyilvánosan elérhető információkat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] A szerződés ennek megfelelően tehát a Kbt. mellőzésével köttetett, mely a Kbt. 127. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében semmis. E pont szerint ugyanis semmis az a szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. Ennek megtámadására a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] A www.parlament.hu-n követhető volt az év végén, hogy például az energetikai tárgyú törvénymódosítások között is szerepel a Kbt. alanyi hatályát érintő változás. Év végén általában a közbeszerzési törvény állandó szereplője a salátatörvényeknek, mely az elmúlt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Bírósági jogorvoslat közbeszerzési ügyekben

Kérdés: Változtak-e a közbeszerzési ügyekben a bírósági felülvizsgálat, bírói út szabályai?
Részlet a válaszából: […]  A bírósági jogorvoslati szabályok megváltoztatása során az acél vezette a jogalkotót, hogy a közbeszerzési jogorvoslati határozatokbírósági felülvizsgálata gyorsan, ésszerű határidőben megtörténhessen.E körben elsőként a bírósági eljárásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálataés a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapításairánti egységes per – mint azt jelen számunkban a Kbt. változásai kapcsánemlítjük – új jogorvoslati forma az idei évtől,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.
1
2