Egybeszámítás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál az "egybeszámítás" nem releváns abban a tekintetben, hogy itt a jogalapot nem elsősorban az egybeszámítás, hanem speciális körülmények alapozzák meg? Ha mégis egybe kell számolni egy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást egy másik eljárással, akkor annak hol van jelentősége? (Vagyis lesz egy egybeszámított becsült érték – ami vagy nemzeti értékhatárt elérő, vagy uniós értékhatárt elérő/meghaladó lesz.)
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében valóban úgy tűnik, hogy maga az eljárástípus miatt nincs a rezsimnek jelentősége, hiszen azonos formában kerül lefolytatásra, a Közbeszerzési Hatóság határozata alapján. Véleményünk szerint ennek ellenére releváns az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Keretszerződés a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. valójában szabályozza a keretszerződés esetét, hiszen a 105. § (1) bekezdés a) pont vagy a 105. § (1) bekezdés a) pontja szerinti modell [melyet a vegyes jogalapok is tartalmaznak, 105. § (1) bekezdés b) pont, 105. § (2) bekezdés b) pont] pontosan arról szól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Tárgyalások lefolytatásának mellőzhetősége

Kérdés: Milyen módon van lehetőségem kifogásolni, hogy az ajánlatkérő annak ellenére, hogy tárgyalásos eljárást folytatott le, mégis úgy döntött az eljárás során, hogy nem tárgyal? Esetünkben nem uniós projektről van szó, magasabb árat adtunk, mert számítottunk a későbbi tárgyalásokra. Van-e lehetőség az eljárástípus fenntartását kérni az ajánlatkérőtől? Hiszen így nem etikus eltekinteni a tárgyalástól.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. §-ának (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételekkel az ajánlatkérő eltekintsen a további tárgyalásoktól. Ezt a lehetőséget ritkán használják ki az ajánlatkérők, hiszen a tárgyalásos eljárás választása jellemzően azért fontos számukra, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […]  Az eljárástípusok közösségi eljárásrendben nem változtak.Egyszerű eljárásrendben ugyanakkor a továbbiakban nem lesz saját nemzetieljárástípus, hanem a közösségi eljárásrend szabályait kell alkalmazni.Feloldódik ugyanakkor az a kötelezettség nemzeti rezsimben, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Többfordulós eljárás indokoltsága

Kérdés: Mikor indokolt az ún. többfordulós eljárás igénybevétele? Mely eljárástípusoknál jöhet ez szóba?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. csak a legszükségesebb szabályokat tartalmazza atárgyalás lebonyolításával kapcsolatban. Ennek megfelelően az ajánlattevőknekszabadsága van a tárgyalásos eljárásban nevesített tárgyalási fordulókkialakítása tekintetében, az alábbiak szerint. A közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Szerződés teljesítésének közzététele egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárások szerződésteljesítéséről folyamatosan jelennek meg a Közbeszerzési Értesítőben hirdetmények a Kbt. 307. §-ának megfelelően. A Kbt. 300. §-ának (6) bekezdésében azonban nem szerepel utalás a 307. §-ra mint egyszerű közbeszerzésre vonatkozó rendelkezés. Kell-e egyszerű közbeszerzés esetén a szerződésteljesítésről hirdetményt megjelentetni?
Részlet a válaszából: […] A joggyakorlat napjainkra egyértelművé tette, hogy a Kbt.300. § (6) bekezdésének felsorolása a törvény azon általános eljárásiszabályaira vonatkozik, amelyeket nem általában a közbeszerzési eljárásokszabályozása keretében, hanem egyes eljárástípusok szabályozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Egybeszámítási szabályok informatikai jellegű beszerzéseknél

Kérdés: Az informatikai jellegű beszerzések – számítógép, monitor, szoftverek és egyéb ide tartozó tárgyak – hogyan különülnek el egymástól az összeszámítási kötelezettség tekintetében? Egyáltalán szétválaszthatóak-e? E beszerzési tárgyak vonatkozásában mit jelent "a rendeltetés azonossága és az egymással összefüggő felhasználás" kitétel?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási kötelezettség szabályai nem változtak, továbbra is csak az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (például esetünkben csak árubeszerzés) értékét kell egybeszámítani, és a Kbt. ezen belül is azoknak az árubeszerzéseknek az értékét rendeli egybeszámítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Jogszabályi hierarchia a közbeszerzésben

Kérdés: A jogszabályi hierarchiában a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás dokumentációjára miért nem a törvény (Kbt.) mérvadó?
Részlet a válaszából: […] A dokumentációra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. tartalmazza a következők szerint:Értelmező rendelkezéseiben meghatározza egyrészt a közbeszerzési eljárás előkészítésének fogalmát, amin az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.