Becsült érték meghatározása a keretmegállapodás második részében

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a beszerzés becsült értékét is megadjuk?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban véleményünket kifejezetten közbeszerzési értelemben fogalmazzuk meg a beszerzés becsült értékének meghatározása vonatkozásában. Feltételezzük, hogy az ajánlatkérőnek rendelkezésre áll a fedezet, amennyiben a beszerzését meg kívánja valósítani, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága

Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] 2022. szeptember 19-én, a Magyar Közlöny 152. számában jelent meg a közbeszerzési eljárás veszélyhelyzeti eltérő szabályairól szóló 357/2022. kormányrendelet (Vészhelyzeti közbeszerzési Korm. rendelet).A Vészhelyzeti közbeszerzési Korm. rendelet eltérésre ad lehetőséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Kbt. 104. § (3) bekezdésének értelmezése

Kérdés: Mit jelent a Kbt. 104. §-ának (3) bekezdése, milyen eltérő beszerzési módra utal?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a keretmegállapodásos eljárás második részének megvalósítása során, többrészes keretmegállapodásos eljárásban merül fel az alábbiak szerint.A Kbt. 104. §-ának (3) bekezdése alapján az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő megjelöli, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Becsült érték és alkalmazandó jogszabály versenyújranyitásnál

Kérdés: A központi közbeszerzésekkel kapcsolatos 320/2015. kormányrendelet szerint a nettó 8 millió forint alatti versenyújranyitással vagy írásbeli konzultációval megvalósuló beszerzések tekintetében fontos változás, hogy már előzetes engedélykérés nélkül is lefolytatható az eljárás, az érintett szervezet azonban negyedévente adatszolgáltatást köteles teljesíteni az ilyen típusú beszerzésekről. Ilyen esetben mit kell becsült érték alatt érteni? Az egész év során beszerzendő termékek nettó árát kell egybeszámítani, vagy csak az adott eljárásban (versenyújranyitás) beszerzendő áruk értékét? További kérdésem, hogy a versenyújranyitásoknál az új Kbt. szerint kell az eljárást lefolytatni, vagy a keretszerződésben meghatározottak szerint?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. kormányrendelet 6. §-a két részre osztja az ellenőrzendő eljárások körét. Az (1) és (2) bekezdés esetében a közvetlen eljárás-ellenőrzés dominál, míg a (4) és az (5) bekezdés csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Ajánlat kiegészítése keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Van-e jogszabályi lehetőség a keretmegállapodás első részében tett ajánlat kiegészítésére?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásos eljárás két részből álló eljárás. Az első részben az ajánlatkérő nyílt, meghívásos vagy – ha annak feltételei fennállnak – tárgyalásos eljárás lefolytatásával keretmegállapodást köt.Az eljárás második részeként a keretmegállapodásból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.