Kettős hiánypótlás tilalma

Kérdés: A kettős hiánypótlás tilalmába ütközik-e, ha az ajánlattevő hiánypótlásban benyújt egy iratot, ami azonban épp érvényességét vesztette, mire a hiánypótlási határidő beállt?
Részlet a válaszából: […] ...még érvényes volt, miért kerülne más elbírálás alá, mint egy teljesen téves irat benyújtása.Viszonylag hasonló ügyben járt el a Közbeszerzési Döntőbizottság, amely a D.455/2023. számú határozatában jutott a fentiekhez hasonló következtetésre. Az ügyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] ...szerint tehát az érvénytelenségi okot nem az ajánlat áttekinthetetlensége eredményezi, de ahhoz hozzájárulhat.Ezt erősíti a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 494/2021. számú ügye, melyben "érvénytelenségi okként az ajánlatkérő rögzítette, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazó fotók üzleti titokkörbe tartozását.", nem azt jelenti, hogy a konkrét termék titkolása széles körben engedélyezhető lenne.A Közbeszerzési Döntőbizottság ezt követően kifejezetten utal a nyilvánosság és átláthatóság biztosításának fontosságára, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Hiányosan benyújtott hiánypótlás pontosítása felvilágosításkérés keretében

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a hiánypótlás után egy felvilágosításkérés keretében pontosítsam a hiányosan benyújtott hiánypótlást?
Részlet a válaszából: […] ...majd külön jogintézményként kezelni, és mindkét lehetőséget felhasználni azonos hiány pótoltatására.Hasonló ügyben nyilvánult meg a Közbeszerzési Döntőbizottság a D. 460/2020. számú határozatában. A jogorvoslati fórum véleménye szerint a hiánypótlás és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben

Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzési Döntőbizottság D.94/2019. számú ügyét elemezzük, és vonjuk le az esetből következtetéseinket. Előrebocsátjuk, hogy ebben az esetben a jogkérdés valójában nem csak a megfelelő fájlformátum volt, azaz nem lehet az esetet minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Üzleti titok indokolása

Kérdés: Amennyiben egyértelműen gyenge az üzleti titok indokolásának érve, feltétlenül szükséges újra felhívni az ajánlattevőt, hogy próbálja újra indokolni azt? (Biztosan nem a nyertes ajánlatról van szó, továbbá érzékelhető, hogy a majd teljes ajánlat üzleti titokká nyilvánítása nem fogja megállni a helyét.)
Részlet a válaszából: […] ...az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására – Kbt. 44. §-ának (4) bekezdése.Ezt erősíti a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 61/2018. számú döntése, ahol a jogorvoslati fórum megállapította, hogy "a kérelmező az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

EEKD kitöltésével kapcsolatos információk az eljárási dokumentumokban

Kérdés: Jelenleg is probléma az ajánlattevők oldalán az EEKD kitöltése. Milyen mélységű magyarázatot kell hozzáfűzni a dokumentumhoz, elegendő a bizottság saját bevezetője, ami végül is magyarázatnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...javaslatunk nem teljes értékű, elsősorban a hasznos, fontos, releváns információk rövid összefoglalására törekedtünk.A Közbeszerzési Döntőbizottság D.650/2016. számú döntésében egyébiránt felhívja a figyelmet arra, hogy az EEKD hiánypótlása kapcsán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági szereplőnek elvi értelemben van lehetősége a kiegészítő tájékoztatás során tudomására jutott jogsértést kifogásolni a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A gyenge pont a kérdés szerinti esetben az, hogy a kiegészítő tájékoztatásnak kell valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...alábbi szabályrendszer két szempontból enged eltérést a moratórium szabályaitól. Egyrészt a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése miatti elhúzódás – (7) bekezdés -, másrészt a moratórium alóli kivételek – (8) bekezdés – vonatkozásában.A Kbt. 124...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...módját.A jogorvoslati eljárások során alkalmazandó 156. § (3) bekezdése a változást követően a következő tartalommal hatályos: a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön jogorvoslati kérelmet közigazgatási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.
1
2