Fizetési határidő meghatározása értékelési szempontként

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha 50%-ban saját forrásból, 50%-ban uniós támogatásból megvalósuló árubeszerzés esetén értékelési szempontként határozza meg a fizetési határidőt, vagyis az ajánlatokat aszerint pontozza, hogy melyik ajánlattevő biztosítja a leghosszabb fizetési határidőt a 30-tól 60 napig terjedő időintervallumon belül?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósuló valamely folyamathoz kapcsolódik, még akkor is, ha érdemben nem határozza meg az áru végeredményének tulajdonságait.A Közbeszerzési Döntőbizottság következetes gyakorlata szerint a Kbt. idézett szabályát és az értékelési szempontnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...elvárásai alapján. Nem keverendő ugyanakkor az abszolút pontozás más értékelési módszerrel, ami egyben azt is jelenti, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság útmutatójának olyan szerepet tulajdonít, mely le is határolja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Szerződéskötés Döntőbizottság általi megtiltásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Nem tekinthető-e prejudikálásnak, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság végzésével megtiltja a szerződés megkötését az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között? További kérdésünk, hogy melyek azok az esetek a gyakorlatban, amikor a Döntőbizottság alkalmazza ezt az intézkedést?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz a Kbt. 332. §-ának (1)-(3) bekezdéseialkalmazandók, amelyek a következő előírásokat tartalmazzák. A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügybenkérelemre vagy hivatalból – a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzésieljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...akár a fenti rendelkezéseket, akár a Kbt. adott eljárásra vonatkozó egyéb előírásait megsérti, a sérelmet szenvedett fél a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulhat jogorvoslatért az alábbiak szerint.A Kbt. 318. §-ának (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.