Öntisztázás hamis adatszolgáltatás esetén

Kérdés: Hogyan lehet hamis adatszolgáltatás esetén öntisztázni, amikor a jogsértés megtörtént, ráadásul épp a közbeszerzési eljárásban? Van annak relevanciája, hogy valamely gazdasági szereplő megígéri, hogy soha többé nem tesz ilyet? Egyáltalán vizsgálja a DB ilyenkor az eredeti ügyet?
Részlet a válaszából: […] ...álló igazolások tartalmának nem felel meg – ia) és ib) alpontok.Az öntisztázást a Közbeszerzési Hatóság vizsgálja, azaz nem a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. Jogos ugyanakkor a kérdés, hogy például hamis adatszolgáltatás esetében kitér-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Közbeszerzési eljárásban kötött szerződés megszüntetése

Kérdés: A hosszú távú közbeszerzési szerződés megszüntethető közös megegyezéssel – például a futamidő felénél? Ilyenkor hogyan szerez be a továbbiakban az ajánlattevő? Mi a kérdéssel kapcsolatban a gyakorlat? Várható-e változás a szabályozásban 2012-től?
Részlet a válaszából: […] ...alá kell támasztania.Amennyiben eljárás nélkül szerez be, megnő annak a kockázata, hogyközbeszerzési eljárás mellőzése miatt indít a Közbeszerzési Döntőbizottságjogorvoslati eljárást az ajánlatkérő ellen. Ebből a szempontból változás2012-től sincs a törvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...óta eltelt már háromév.Az előző bekezdésben elmondottakat alátámasztva: a Kbt. 327.§ (1) bekezdésének a)-h) pontjai szerint a Közbeszerzési Döntőbizottsághivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyekkezdeményezhetik, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.