3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
2. cikk / 3 Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén
Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
3. cikk / 3 Értékhatár kiszámítása élelmiszer beszerzésénél
Kérdés: Egy intézményi konyha élelmiszer-beszerzésének közbeszerzéses eljárás értékhatárát a Kbt. 40. §-a alapján kell elvégezni (kiszámolni): - az a) pont szerint egyévi (12 hónap) beszerzést gyűjtünk ki árucsoportonként. Ennek az élelmiszer-mennyiségnek az összértéke határozza meg a "becsült értéket" és ez dönti el, hogy milyen értékhatárú eljárást kell benyújtatni (egyszerű, nemzeti, közösségi); - a b) pont szerint ez annyiban módosul, hogy ha nincs a beszerzési piacon olyan szállító, aki egyben tudja mindezt szállítani, akkor a sütőipari terméket, tejet és tejterméket, húst és húskészítményt, zöldség-gyümölcsöt külön-külön összegzem, és így állapítom meg az eljárás értékhatárát és fajtáját. - a c) pont szerint azt kell figyelembe vennem, hogy bár rendeltetésük azonos, a főzéshez használt alapanyagok, de felhasználásuk, csak a tej és tejtermék függ össze bizonyos értelemben a hús és húskészítménnyel. A többi felhasználása nem függ össze. Jól értelmezzük-e a Kbt. kérdésben szereplő rendelkezéseit?