11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 A FAKSZ tevékenységi köre
Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
2. cikk / 11 FAKSZ további alkalmazása
Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
3. cikk / 11 Felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadóra vonatkozó képzettségi követelmény
Kérdés: Ahhoz, hogy valaki felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadó legyen, több feltételnek is meg kell felelnie. A törvény által előírt felsőfokú végzettség diplomás alapképzésre vonatkozik (BA), vagy az egyetemen szerzett felsőoktatási szakképzés is idesorolandó (FOKSZ)?
4. cikk / 11 A FAKSZ felelőssége
Kérdés: A FAKSZ kolléga azzal zárta ki a felelősségét, hogy volt belsős bírálóbizottsági tag, aki közbeszerző, így nem ő a felelős az eljárás során elkövetett fatális hibáért. Elfogadható ez az álláspont?
5. cikk / 11 Független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bírálóbizottsági tagsága
Kérdés: A FAKSZ azzal zárta ki a felelősségét, hogy volt belsős bírálóbizottsági tag, aki közbeszerző volt, így a döntés közös volt, tehát független tanácsadóként nem felelhet a közbeszerzési kérdésekért. Milyen módon kerüljük el ezt a helyzetet úgy, hogy a FAKSZ külsős, tehát nem lehet bírálóbizottsági tag?
6. cikk / 11 FAKSZ-pontok beszerzése képzés hiányában
Kérdés: Milyen módon "gyűjthetők" be a FAKSZ-pontok képzés hiányában?
7. cikk / 11 Hirdetményi információk csökkenése
Kérdés: A 2020-ban hatályba lépő módosítás indokolása azt írja, hogy kevesebb információt kell adni a hirdetményben, de én nem találom, hogy ez miből következik. Például olyan hasznos dolgokat, mint a FAKSZ lajstromszáma, kell-e közölnöm továbbra is?
8. cikk / 11 Közbeszerzési kötelezettség törlése
Kérdés: Mi indokolta a Kbt. 5. § (3) bekezdésének törlését? (Emiatt alig lesz munkájuk a FAKSZ-oknak).
9. cikk / 11 DBR működése
Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
10. cikk / 11 Jogosultságok kiosztásának rendje
Kérdés: Milyen jogosultságot adjunk elektronikus eljárásban akkor, ha négyen dolgozunk együtt a közbeszerzésekben, és emellett több külsős tanácsadót is foglalkoztatunk?