6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Visszavont ajánlat érvénytelenné nyilvánítása
Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlattételi határidőben ajánlatot nyújtott be az EKR-ben, majd ezt követően visszavonta azt, valamint úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Mindezek alapján az ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy annak visszavonása sérti a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdésében előírt ajánlati kötöttséget. Az érvénytelenítés jogcíme: Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont: egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez miért nem ütközik a Kbt.-be, amikor erre a lehetőségre külön eljárási cselekmény is létezik az EKR-ben?
2. cikk / 6 Online tárgyalástartás a koronavírusra hivatkozással
Kérdés: Koronavírus miatt van-e lehetőség a tárgyalás online formában történő megtartására?
3. cikk / 6 Referencia elutasításának következményei
Kérdés: Mi a jogkövetkezménye annak, ha az ajánlatkérő az általunk benyújtott referenciát nem fogadja el? Ha az elutasítás indokát vitatjuk, milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak?
4. cikk / 6 Fenntartott szerződéssel kapcsolatos értelmezési kérdések
Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122/A. §-a, valamint a 122. §-ának (9) bekezdése előírása szerint folytat le eljárást. Az ajánlatok ellenőrzése során megállapította, hogy egyik ajánlattevő elmúlt évi nettó árbevétele több mint 5 milliárd forint, másik ajánlattevő alvállalkozója elmúlt évi nettó árbevétele 1,2 milliárd forint. Az ajánlatkérő az értékelés szakaszában értesítheti-e az ajánlattevőket – hivatkozással a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdésére – arról, hogy az eljárás további szakaszában nem vesznek részt, ajánlatuk a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen?
5. cikk / 6 Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
6. cikk / 6 Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
