15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban
Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
2. cikk / 15 Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása
Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
3. cikk / 15 Hiánypótlás köre tárgyalásos eljárásokban
Kérdés: Véleményüket szeretnénk kérni a Kbt. 93. §-ának (3) bekezdésében, valamint a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdésében foglaltakról. A két jogszabályhely szinte teljesen megegyezik, kivéve azt, hogy a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdése nem tartalmazza a hiánypótlás, felvilágosításkérés, számítási hiba alkalmazására való utalást: "és szükség esetén alkalmazza a 67-70. §-t". Ezzel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban ezek alapján nincs lehetőség semmilyen körben hiánypótlás alkalmazására? Függetlenül attól, hogy hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul a tárgyalásos eljárás, a végleges ajánlatok vonatkozásában a hiánypótlások köre mire terjedhet ki?
4. cikk / 15 Fenntartott szerződéssel kapcsolatos értelmezési kérdések
Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122/A. §-a, valamint a 122. §-ának (9) bekezdése előírása szerint folytat le eljárást. Az ajánlatok ellenőrzése során megállapította, hogy egyik ajánlattevő elmúlt évi nettó árbevétele több mint 5 milliárd forint, másik ajánlattevő alvállalkozója elmúlt évi nettó árbevétele 1,2 milliárd forint. Az ajánlatkérő az értékelés szakaszában értesítheti-e az ajánlattevőket – hivatkozással a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdésére – arról, hogy az eljárás további szakaszában nem vesznek részt, ajánlatuk a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen?
5. cikk / 15 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás
Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
6. cikk / 15 Informatikai rendszer bevezetéséhez kapcsolódó árbevétel meghatározása
Kérdés: Igen gyakori gazdasági alkalmassági követelmény az, hogy a pályázónak nagy összegű árbevétellel kell rendelkeznie "informatikai rendszer bevezetése" tárgyú korábbi projektekből. Arra vonatkozóan azonban nem áll rendelkezésre konkrét definíció vagy a gyakorlatból leszűrhető megbízható tapasztalat, hogy milyen tevékenységekből származó árbevétel minősül informatikai rendszer bevezetéséből eredőnek. Idetartoznak-e például a következő szolgáltatásokból származó bevételek: IPVPN-, LAN-, IP-alapú alközpont, WiFi-hálózatok kialakítása, tűzfal, call center, illetve a bevezetéshez szorosan kapcsolódó havidíjas szolgáltatások is megfelelőek lehetnek-e? Kérdésünk tehát arra irányulna, hogy szíveskedjenek részünkre egy olyan definíciót, állásfoglalást adni, amelyre támaszkodva védhető módon tudunk nyilatkozni az informatikai rendszer bevezetése tárgyú árbevétel vonatkozásában.
7. cikk / 15 Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén
Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
8. cikk / 15 Eljárástípusok az új Kbt.-ben
Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
9. cikk / 15 Ajánlatkérők saját eljárásrendje
Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
10. cikk / 15 Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására
Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
