Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű szerződéséről több olyan részt is leválaszt, amelyeknek önmagukban vett becsült értéke nem éri el építési beruházás esetén a háromszázmillió forintot, akkor ezek becsült értékét össze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Keretszerződés a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetésének módját),– arra vonatkozó kikötést, hogy a keretszerződés alapján az intézmény egyoldalú jognyilatkozattal (a továbbiakban: megrendeléssel) jogosult a közbeszerzést megvalósítani, illetve a közbeszerzési törvény 105. § (1) bekezdés b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Elektronikus árlejtés az EKR-ben

Kérdés: Jól értelmezem, hogy az elektronikus kormányrendeletben a 28. §-tól a 33. §-ig minden szakasz az elektronikus árlejtésről szól? Ha igen, ez azt jelenti, hogy minden eljárásban lesz elektronikus árlejtés?
Részlet a válaszából: […] ...a 28-33. §-ig valóban az elektronikus árlejtés szabályait részletezi a jogalkotó, hasonlóan ahhoz, ahogyan a korábbiakban már 2007-től lehetett lebonyolítani ezt az eljárásicselekmény-sorozatot. Ez a beszerzési technika független attól, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Eljárásfajták mikro- és kisvállalkozásoknak

Kérdés: Az új Kbt.-ben van-e olyan eljárásfajta, amely a mikro- és kisvállalkozások számára kedvezőbb, mint a korábbi jogszabály szerinti eljárások?
Részlet a válaszából: […] ...forintra, míg építési beruházás esetében 100 millió forintra csökkent. A közvetlen ajánlattételi felhívás megküldését a továbbiakban négy potenciális (lehetőleg, különösen) kkv számára kell megtenni a korábbi három helyett.A jelenleg hatályos Kbt. 115....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Dokumentáció kötelező tartalmi eleme

Kérdés: A dokumentáció kötelező tartalmi eleme maga az ajánlati felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni (szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet).A (2) bekezdés értelmében a dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Részvételi jelentkezésben nem szereplő alvállalkozó megjelölése az ajánlatban

Kérdés: Részvételre való jelentkezés után meg lehet-e jelölni az ajánlati szakaszban új, 10 százalék feletti alvállalkozót, amely nem szerepelt a részvételi jelentkezésben, és nem alkalmasság igazolásához szükséges? A második szakaszban keresett meg minket egy cég, hogy szeretne velünk dolgozni, és nevesítését kérte a mi ajánlatunkban. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati szakaszban, vagy akár egyszakaszos eljárásban (nyílt eljárás) hiánypótlás során sincs lehetőség új szereplő bevonására. Tehát később – esetünkben a részvételi jelentkezést követően – már nincs lehetőség új alvállalkozó megjelölésére, legfeljebb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Ismételt tárgyalás a tárgyalások lezárása után elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni, és előírja a következőt: Amennyiben a tárgyalások lezárását követően egy-egy részajánlat vonatkozásában csak egy érvényes ajánlat van, az ajánlatkérő – tekintettel a 257/2007. Korm. rendelet 17. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra – az egy érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel ártárgyalást kezdeményez. Lehet-e a tárgyalások lezárása után megint tárgyalni, arra hivatkozással, hogy az elektronikus árlejtést az ajánlatkérő nem tudja alkalmazni, mert egyetlen érvényes ajánlat van?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében, amennyiben a Kbt.lehetővé teszi, árlejtés alkalmazására van lehetőség. A rendelet szerint elektronikus árlejtés azokban azeljárásokban, amelyekben a közbeszerzési törvény az elektronikus árlejtésalkalmazását lehetővé teszi, az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Már minden eljárás esetében lehet árlejtést alkalmazni? Korábban – az irányelvek szerint – nem így volt.
Részlet a válaszából: […] ...eljárás második részében történő árlejtés alkalmazásilehetőségére.Összességében az új törvénynek megfelelően tehát atovábbiakban nincs akadálya elektronikus árlejtés lefolytatásának, amelyazonban továbbra is az értékelés szakaszában történik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Eredményhirdetés tervpályázatnál

Kérdés: A tervpályázati eljárásnál miért maradt meg az eredményhirdetés? Van ennek valami oka?
Részlet a válaszából: […] ...hatálybalépése óta azajánlatkérők elvétve tettek eleget a fentieknek, vélhetően az ismertetettmentesülési lehetőségeket a továbbiakban ki fogják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Elektronikus ajánlat kizárólagossága

Kérdés: Korábbi gyakorlat szerint hiánypótlási ok volt (túlzott formai elvárás miatt) a hirdetmény-ellenőrzési bizottság részéről, ha elektronikusan is bekértük az ajánlatot. Mikor lehet csak és kizárólag elektronikus ajánlatot benyújtani?
Részlet a válaszából: […] ...bonyolítható le, az ún. Dinamikus Beszerzési Rendszer, melynekrészletszabályai jelenleg még nem kerültek be hazai szabályozásunkba. Az ún.elektronikus árlejtés a bírálati szakaszban történik, és a beérkezett ajánlatoktovábbi elektronikus versenyeztetését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.
1
2